Tudomány

Tengeralattjárót küldene a NASA a Titánra

A NASA-nál egy ideje azt tervezik, hogy egy tenger alatti szondát küldenek a Titánra. A közel -200 Celsius-fokos metán-etán óceánban azonban nem lesz könnyű dolga a szerkezetnek.

A Washingtoni Állami Egyetem munkatársai a NASA szakértőivel dolgozva azt próbálják kideríteni, hogy hogyan teljesítene egy tengeralattjáró a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon – számol be az egyetem oldala. Az amerikai űrhivatal a következő 20 évben indítaná el a tenger alatti szondát.

A kutatók a Fluid Phase Equilibria folyóiratban megjelent új tanulmányukban azt írják, sikerült létrehozniuk a Titán óceánjának szimulációját.

A hold vizsgálata azért fontos, mert több szempontból is hasonlít a Földre. Az égitest felszínén például hatalmas mennyiségű folyadék található, igaz, az anyag nem vízből, hanem különböző szénhidrogénekből, főként metánból áll. A Titánon a folyadék hatalmas tengereket, tavakat és folyókat alakít ki.

A Cassini kiderítette: lakható lehet a Szaturnusz két holdja
Az űrszonda kalandjai pénteken érnek véget, ezért mindenképp érdemes beszélni az eredményeiről.

A Titán vizsgálatát a NASA egyik fő céljának tekinti, már csak azért is, mert a holdon idővel akár az élet nyomait is felfedezhetik. Az űrhivatal önjáró tengeralattjárójának feladata az lenne, hogy elemezze az égitest légköri és óceáni körülményeit, tanulmányozza a tengerfeneket, és időnként közelítse meg a felszínt.

A mérnökök számára az okozza a nehézséget, hogy a földi óceánoktól eltérően a Titán óceánjai nem homogének, a folyadék metán- és etánkoncentrációja, illetve sűrűsége igen változatos.

Szimulált idegen óceán

Ian Richardson csapata a Washingtoni Állami Egyetem kriogén laboratóriumában hozta létre azt a szimulált környezetet, melyben tesztelni tudtak egy parányi szerkezetet.

A kutatók egy olyan kamrában kísérleteztek, melyben nagyjából -185 Celsius-fokosra hűtötték le a több mint 413 000 pascal nyomásnak kitett metán- és etánkeverékét. A szakértők egy apró fűtőeszközt is elhelyeztek a kamrában, amely a tengeralattjárót helyettesítette.

Az eredmények alapján az idegen óceánban a legnagyobb problémát a buborékok jelentik majd.

A tenger alatti szonda hője ugyanis a jelek alapján rengeteg nitrogénbuborékot fog előállítani, a túl sok buborék pedig megnehezítheti a szerkezet manőverezését és adatgyűjtését.

Richardsonék olyan eszközt fejlesztettek ki egy boreszkóp és egy speciális kamera felhasználásával, mellyel a tengeralattjáró képes lesz felvételeket készíteni az extrém környezetben. A berendezés segítségével a csapatnak a szimuláció során sikerült megörökítenie az etán-metánesőt és havazást.

A kamrában készült egyik felvétel (kép: Washington State University

A szakértők a vizsgálat közben azt is felfedezték, hogy a Titánon található folyadék kis nitrogéntartalma miatt a vártnál alacsonyabb hőmérsékleten, mintegy -200 Celsius-fokon fagy csak meg.

Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódni a jéghegyek miatt

– mondta Richardson.

A Washingtoni Állami Egyetem csapata a tervek szerint folytatni fogja a munkát a NASA-val.

(Kiemelt kép: NASA)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik