A Washingtoni Állami Egyetem munkatársai a NASA szakértőivel dolgozva azt próbálják kideríteni, hogy hogyan teljesítene egy tengeralattjáró a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon – számol be az egyetem oldala. Az amerikai űrhivatal a következő 20 évben indítaná el a tenger alatti szondát.
A kutatók a Fluid Phase Equilibria folyóiratban megjelent új tanulmányukban azt írják, sikerült létrehozniuk a Titán óceánjának szimulációját.
A hold vizsgálata azért fontos, mert több szempontból is hasonlít a Földre. Az égitest felszínén például hatalmas mennyiségű folyadék található, igaz, az anyag nem vízből, hanem különböző szénhidrogénekből, főként metánból áll. A Titánon a folyadék hatalmas tengereket, tavakat és folyókat alakít ki.
A Titán vizsgálatát a NASA egyik fő céljának tekinti, már csak azért is, mert a holdon idővel akár az élet nyomait is felfedezhetik. Az űrhivatal önjáró tengeralattjárójának feladata az lenne, hogy elemezze az égitest légköri és óceáni körülményeit, tanulmányozza a tengerfeneket, és időnként közelítse meg a felszínt.
Szimulált idegen óceán
Ian Richardson csapata a Washingtoni Állami Egyetem kriogén laboratóriumában hozta létre azt a szimulált környezetet, melyben tesztelni tudtak egy parányi szerkezetet.
A kutatók egy olyan kamrában kísérleteztek, melyben nagyjából -185 Celsius-fokosra hűtötték le a több mint 413 000 pascal nyomásnak kitett metán- és etánkeverékét. A szakértők egy apró fűtőeszközt is elhelyeztek a kamrában, amely a tengeralattjárót helyettesítette.
A tenger alatti szonda hője ugyanis a jelek alapján rengeteg nitrogénbuborékot fog előállítani, a túl sok buborék pedig megnehezítheti a szerkezet manőverezését és adatgyűjtését.
Richardsonék olyan eszközt fejlesztettek ki egy boreszkóp és egy speciális kamera felhasználásával, mellyel a tengeralattjáró képes lesz felvételeket készíteni az extrém környezetben. A berendezés segítségével a csapatnak a szimuláció során sikerült megörökítenie az etán-metánesőt és havazást.
A szakértők a vizsgálat közben azt is felfedezték, hogy a Titánon található folyadék kis nitrogéntartalma miatt a vártnál alacsonyabb hőmérsékleten, mintegy -200 Celsius-fokon fagy csak meg.
Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódni a jéghegyek miatt
– mondta Richardson.
A Washingtoni Állami Egyetem csapata a tervek szerint folytatni fogja a munkát a NASA-val.
(Kiemelt kép: NASA)
