Közélet

Próbálja ki, felvennék-e Oxfordba!

Külföldi továbbtanulásra gyúr sok magyar diák, de a brit elitegyetemekre nehéz bekerülni. Tesztelje le, tényleg az-e!

A középiskolák végzős évfolyamai már verejtékezve bújják a netet és a felvételi tájékoztatókat, hiszen közelednek a jelentkezési határidők. Egyre több magyar tanuló dönt úgy, hogy nem a hazai felsőoktatásban folytatja a tanulmányait, hanem átpályázik külföldre. A külföldi egyetemek hagyományos csúcsintézményei pedig a két brit egyetem, Oxford és Cambridge. Emlékezetes, hogy a szegedi csodaosztályból többen is folytatják majd nyugaton a tanulmányaikat, így e két egyetemen is.

A felvételi, ahogy az oxfordi és cambridge-i tanulmányok is, azonban extra felkészülést igényelnek, ezt segíti a tehetséggondozással foglalkozó Milestone Intézet, ami összeállított egy kvízt mindenféle tudományágból, és olyan jellegű kérdésekkel, amik akár a felvételin is előkerülhetnének. Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni a pontszámokból, mert a kvíz leginkább azt mutatja meg, hogy mennyire áll közel a gondolkodásunk ahhoz, amivel az oxfordi és cambridge-i felvételiken megállhatjuk a helyünket, de ha valaki minél több kérdésre ad helyes választ, még az is lehet, hogy érdemes megpróbálkoznia a világ csúcsoktatásával.

A két egyetem felvételijeinek amúgy nincs tanterve, nem kapnak a diákok előzetes anyagokat a készüléshez, az interjúkon sincsenek meghatározott témakörök. Szóval előre begyakorlás nincs, így a tesztkérdések csak jellegükben tükrözik azt, ami a valóságban várhatja a jelentkezőt. Játékos formában méri fel azokat a kompetenciákat és készségeket, amiket a felvételi eljárás során Oxfordban és Cambridge-ben keresnek a diákokban. Töltse ki a kvízt, majd görgessen lejjebb, még írunk pár sort a felvételiről!

Megkérdeztük a részletekről az intézetet, mennyire macerás bejutni a neves egyetemekre, mit kell letenni az asztalra, miben tudnak segíteni, illetve hogy néz ki a folyamat.

Alapvetés, hogy senki se számítson a kizárólag a tárgyi tudását felmérő felvételire. A felvételi ugyanis szimulációja annak a modellnek, ahogy ezeken az egyetemeken az oktatás zajlik supervision, illetve tutorial rendszerben. Inkább elgondolkodtató, problémacentrikus kérdésekkel tesztelik a hallgatójelölt tudását. Megkérdezhetik például, van-e különbség a rabszolgakereskedelem és a futballisták átigazolási piaca között, vagy épp mikortól nyilváníthatunk valakit halottnak.

A kulcs tehát a passzív helyett az aktív tudás, egy probléma kreatív megoldásának a képessége. Hogy a hallgatójelölt vélemények ütköztetésén és szintetizálásán keresztül képes legyen önálló véleményt alkotni, reflektálni, rendszerezni, következtetni és érvelni. Az őt interjúztató egyetemi tanárokkal is tudnia kell tovább gondolkodni,

de felmérik, mennyire elmélyült az érdeklődése, vannak-e képességei, amivel be tud kapcsolódni az egyetemi oktatásba.

Kérdésünkre azt írta a Milestone, tanítható a kinti gondolkodásmód, de itthon kevéssé van jelen és kevesen alkalmazzák a közoktatásban. Szerintük van az országban pár szellemi műhely, középiskola és tanár (nem csak az elitgimnáziumokban), ahol olyan környezet alakult ki, ami ennek kialakulását segíti. A kritikus gondolkodásra, az önálló és az együttes problémamegoldásra, a versenyre és kutatásra helyezik a hangsúlyt e helyeken.

Viszont hiába jó egy diák a hazai középszintű oktatásban, hiába magasabb szintű a tárgyi tudása, mint egy britnek, ha egyszer nem csak erre van szükség a nagynevű egyetemeken. Ha nem tanulnak meg autonóm módon és kritikusan gondolkodni, valamint több forrásból, több véleményt összehasonlítva saját következtetésekre jutni, kérdéses, hogy sikerrel teljesítenek-e a felvételiken.

Így néz ki a felvételi

Az idei jelentkezési határidőn már túl vagyunk, az október 15. volt. Elektronikusan kellett jelentkezni, megjelölve az óhajtott szakot és kart (college-ot). Mellékelni kellett motivációs levelet és tanári ajánlást, de sokszor önálló munkát, esszét is bekérnek vagy tesztet íratnak a jelentkezővel. Mindezek alapján összeállítanak egy listát azokról, akiket decemberben behívnak egy 20-30 perces személyes interjúra. Interjú előtt kaphat egy feladatot a felvételiző, amit adott esetben helyben kell megoldania.

Érdekesség, hogy több college-ból is kaphat a diák meghívót, de kintléte alatt máshonnan is megkereshetik. A sikeres felvételiről már januárban értesítést küldenek és feltétel nélküli vagy feltételes ajánlatot (offer) kapnak. Az előbbit a már érettségizettek, az utóbbit az érettségi előtt állók kapják. Aki még nem tette le a végső vizsgáit, annak a tanári ajánlás alapján mérik, milyen lesz az érettségije (természetesen a lehető legjobbnak kell lennie), és ez alapján döntenek a felvételéről. A nyelvvizsga alap, de változó, hol milyen szintet várnak el. Az is előfordul, hogy valakit telítettség miatt nem vesznek fel a preferált college-ba, hanem egy másiktól kap ajánlatot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik