A felsőoktatási törvény tervezett módosítása értelmében 40 éves kor felett nem kellene nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. A módosítás, ha a parlament megszavazza, a következő tanévtől léphetne életbe, és egyaránt vonatkozna nappali és levelező tagozatos hallgatókra.
Mang Béla, a szaktárca illetékes államtitkára a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) keddi budapesti ülésén elmondta: a módosítás kitér a hallgatói jogorvoslat kérdésére. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés helyett bevezetik a felsőfokú szakképzés fogalmát, amely felmenő rendszerben 2005-től hallgatói jogviszonyt jelentene.
Az államilag finanszírozott keretszám terhére jövőre lehetőség nyílna másoddiplomás képzésekre, továbbképzésekre, források átcsoportosítására. A jövőben a főiskolai tanárok is lehetnének professzor emeritusok, az ehhez szükséges anyagi fedezetet azonban a felsőoktatási intézményeknek kell biztosítaniuk. Az adjunktusok számára 2007-től kötelező lenne a PhD fokozat.
Kikerült ugyanakkor a törvénymódosításból az az elképzelés, hogy 65 éves kor felett a nem egyetemi tanároknak részfoglalkozást írjanak elő. A javaslat tartalmazza viszont, hogy az egyetemi tanár, ha munkahelyet változtat, „viheti magával” kinevezését is.
Az idei normatív finanszírozással kapcsolatos elképzelésekről Stark Antal, gazdasági helyettes államtitkár beszélt. Jelezte az új rendszerű elosztás többletforrást nem jelent, de elvonást sem eredményez a rendszerből. Az arányok úgy módosulnak, hogy nagyobb mértékben, mintegy háromszorosára nőnek a minőségi elemek, például a doktoranduszok támogatása, négy-nyolcszorosára a gyakorlati képzés támogatása.
Utalt arra, hogy a fejlettségi szintet nézve az egy hallgatóra jutó GDP-hez viszonyított támogatás megegyezik az Ausztriában, Hollandiában, illetve Nagy-Britanniában nyújtottal. A magyarországi juttatást száz egységnek tekintve a németországi ennek 90 százaléka, a francia 3/4-e, a spanyol 2/3-a. Stark Antal leszögezte: nem igaz, hogy a magyar felsőoktatás támogatása a fejlettségi szinthez képest rossz lenne.
Szólt arról is, hogy a tárca elkészítette a jövő évi, háromcsatornás finanszírozási tervezetet, amelynek alapja a kutatási, képzési és fenntartási normatíva. A minisztérium elképzelései szerint az egyetemek, főiskolák első három évfolyamát azonos összegű normatívával támogatnák. A javaslatról a Felsőoktatási Tudományos Tanács a közeljövőben tárgyal.
