A Kantar Hoffmann – Mediameter konzorcium bejelentette, hogy a rádiós műsorszolgáltató szektor fejlődéséhez igazodva, az ősz folyamán kissé módosít a rádió-hallgatottságmérési eljáráson, illetve megkezdi a különböző alternatív technológiákkal sugárzó rádióadók közönségmérését is. Így az országos rádiós közönségmérés kibővül: a hagyományos földfelszíni sugárzással elért hallgatókon túl az online, illetve DAB (Digital Audio Broadcasting) rendszerű rádiós médiaszolgáltatás által elértek száma is megismerhetővé válik.
A változtatást azzal magyarázzák, hogy a technikai, technológiai fejlődés a rádióhallgatás módjára, a rádióhallgatásra használt eszköz jellegére és a rádiózás helyszíneire is jelentős hatással van, így például rádiózni ma már nem csak a hagyományos módon és eszközökön lehet. Az új, alternatív platformok pedig egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, amire a rádiós közönségméréseknek is reflektálniuk kell.
A változások novembertől lépnek hatályba, ekkor tesznek fel először a rádióhallgatás helyszíneire és módjára (hagyományos, online, DAB stb.) vonatkozó kérdéseket is. A kibővülő mérési módszertannak köszönhetően az online rádiók hallgatótáborának mértéke úgy lesz megismerhető a hagyományos rádiós mérésben megszokott módon, hogy az eredmények összevethetők lesznek egymással, beleértve a különböző demográfiai célcsoportok szerinti bontásokat is. Az új típusú mérés külön kérdésblokkban szerepel, a hagyományos módon felvett rádióhallgatási válaszok után, ezért a változás nem érinti a hagyományos rádióadók hallgatottságának mérését.
A Kantar Hoffmann – Mediameter közölte: a kibővült módszertannal készült adatok először várhatóan a jövő év első felétől lesznek elérhetők, hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ahogy eddig is, csak a mérőkonzorcium csak azon rádiók mérési eredményeit hozza majd nyilvánosságra, melyek előfizetnek a mérésre, és hozzájárulnak ehhez.
A cég tájékoztatása alapján a konzorcium Magyarországon 2013 óta éves szinten több mint 22 ezer megkérdezéssel végzi az országos rádiós közönségmérést, amelynek előfizetői a rádiós piac minden területét lefedik (rádiócsatornák, hazai és nemzetközi médiaügynökségek). A hallgatottságmérést végző konzorcium és a rádiós piac közötti együttműködés a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) tenderének elnyerésével és a hallgatottságmérés elindításával kezdődött 2013-ban, és akkor sem ért véget, amikor a tender által kijelölt mérési időszak lejárt: ekkor a korábbi kutatást folytatva a konzorcium a tenderben előírt szigorú módszertant gyakorlatilag változatlan formában követve végezte tovább a rádiós hallgatottságmérést – idézték fel, hozzátéve, hogy a konzorcium azóta is havi rendszerességgel, a korábbi adatokkal összevethető metodikával szolgáltatja a mérési eredményeket a megrendelőknek illetve a szélesebb sajtónyilvánosságnak.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál eközben egyébként korábban indult egy közbeszerzés, melynek célja az volt, hogy az állam vegye át a rádiós hallgatottságmérést, ehhez pedig egy kiválasztott cég végezte volna a mérést. A hallgatottságmérés állami felügyelet alá helyezése azonban rendkívül döcögősen halad, az NMHH önmagának is folyamatosan ellentmondva újabb és újabb határidőket jelölt meg megkereséseinkre, hogy mikorra várható az ügyben érdemi előrelépés (szó volt már idén júniusról és augusztusról is), legutóbbi ezzel kapcsolatos kérdésükkor pedig már időpontot sem voltak tudtak megjelölni a hatóságnál. Ráadásul mostanra az is kiderült, hogy a hatóság a kutatásra fordítandó jelentős összegek ellenére a közpénzből előálló adatoknak csak egy korlátozott körét tervezi majd publikálni. Az NMHH tenderén egyébként két pályázó van: a Kantar-féle konzorcium, valamint az Inspira Media Research egy külföldi céggel konzorciumba kapcsolódva, amire azért is szükség volt, mert az NMHH tendere olyan korlátozó feltételeket támasztott, ami mellett az Inspira önállóan esélytelen lett volna.
Kiemelt kép: Sebestyén Balázs, az Andy Vajna érdekeltségében lévő budapesti központú Rádió 1 reggeli műsorának műsorvezetője
