Egy ország állapotát nagyon szemléletesen mutatja, hogyan működnek a közszolgáltatások, az önkormányzatok
– állapította meg Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterjelöltje kedden az Országgyűlés Vidék- és Területfejlesztési Bizottságának meghallgatásán.
A HVG tudósítása úgy fogalmazott, hogy a „Somogyországból” érkező politikus bemutatkozó beszédében elmondta, hogy nem elméletből, hanem tapasztalatból ismeri a vidéket. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés nem egyenlő az agrárpolitikával, szerinte valódi partnerségre, nagyobb önállóságra, innovációra van szükség. Úgy véli, a vidék nem probléma, hanem sok esetben a megoldás.
Lőrincz Viktória arról is beszélt: tudja milyen, ha bezár az iskola, a posta, ha nincs közösségi tér, ha a fiatalok elmennek, és csak az idősek maradnak.
Tervei szerint felülvizsgálják a korábban kiosztott támogatásokat, ám azokat az intézkedéseket, projekteket – mint mondta – megtartják, melyek jól működtek korábban. Erre példaként említette a Magyar Falu Program egyes elemeit. A következő évek zászlóshajóprojektjének szánják az Okosfalu programot, amely 2028 után szerinte a fejlesztéspolitika alapja lesz.
A kérdések között többször felmerült, hogy tervezik-e a bölcsődehálózat fejlesztését a továbbiakban is, de érdeklődtek a Tisza Párt Szent István-programjában is megjelenő, tíz településenként nyújtott egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret forrásáról is. Lőrincz elmondta, hogy ha például a propagandára költött milliárdokat a vidék fejlesztésére szánják, lesz elég pénz a kijelölt célokra.
Magyarország ne követő legyen, hanem éllovas
– idézte a lap Lőrincz Viktóriát, aki szerint a helyiek tudják a legjobban, hogy mire van szükségük, de szakmai segítséget nyújtanak majd, a hatásvizsgálatok rendszeresek és kötelezők lesznek.
Budapestről a miniszterjelölt kedden délelőtt azt mondta: „Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja, nemzetközi arca”. A fővárossal szerinte világos, kiszámítható együttműködési rendszert, kiszámítható partnerséget kell kiépíteni. Azt mondta, sok településvezetőt foglalkoztat a szolidaritási hozzájárulás kérdése is: most elvileg a települések adóerő-képessége és lakosságszáma alapján állapítják meg, annak összegét rendeletben teszik közzé. Az adó célja, hogy a gazdagabb, nagyobb iparűzési bevétellel rendelkező települések a hozzájárulással támogassák a szegényebb településeket, ugyanakkor a gyakorlatban az önkormányzatok által befizetett összegek hasznosulása követhetetlen, az összege pedig gyakran megviseli a települések költségvetését.
Hogy mikor nyúlnak hozzá és ki dönt róla, egyelőre nem világos, itt is a tárcák együttműködésére lesz szükség, Lőrincz pedig először látni szeretné az adatokat. Átlátható finanszírozási rendszert ígért. Hozzátette: túl sok polgármester érezte azt, hogy csak a végrehajtás felelősségébe vonják be.
A leendő miniszter a lap tudósítása szerint a szelíd és fenntartható turizmusban hisz. A Balaton szerinte nemzeti ügy, és fontos az ott élők életminősége. A tónál olyan fejlesztéseket támogatna, amelyek nem csak a nyári szezonra vonatkoznak.
A Vidék- és Területfejlesztési Bizottság ülésén 6 igen, 0 nem, 2 tartózkodással megszavazták Lőrincz Viktóriát miniszternek. A fideszes Gyopáros Alpár és Tilki Attila tartózkodott, de a miniszter munkájához sok erőt és egészséget kívántak.
