Orbán Viktor szeptember 1-jén állt elő azzal, hogy a déli határkerítéssel Magyarország nemcsak saját magát, hanem Európát is megvédte az illegális bevándorlóktól, ezért Brüsszelnek ki kellene fizetnie a magyar határvédelmi kiadások felét. A miniszterelnök levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, és azt kérte, hogy az EU járuljon hozzá a költségekhez. Orbán szerint az elmúlt két évben a költségvetésből 270 milliárd forintot fizettek ki erre a célra.
A kormány a 2015-ös kerítésépítés óta igyekezett minél kevesebbet elárulni abból, hogy pontosan mennyit költ az adófizetők pénzéből a politikája központi elemévé tett migránsügyre. Most azonban fordult a kocka, Orbán Viktor a magyar rendőrség egy teljes évi költségvetésénél nagyobb összeget írt a Brüsszelbe küldött térítésigényre.
A miniszterelnök azt azonban nem részletezte, mit számoltak bele a 270 milliárdba, a 24.hu ezért megkérdezte a Belügyminisztériumtól, hogyan kalkulált a kormány. A Pintér Sándor vezette tárca több hét után egy egyoldalas táblázatot küldött, amelyben elnagyoltan, intézményi szinten foglalták össze, milyen tételekből tevődik össze a végösszeg.
A legköltségesebb tevékenységeket a BM-ben és a felügyelete alá tartozó szerveknél végezték. A kimutatás szerint az összköltség háromnegyede itt keletkezett.
Közismert, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság feladata volt a kerítés megépítése után a határvadász egységek felállítása, a toborzás és a kiképzés, majd a rendőrségre hárult a 3000 fős csapat fenntartása is.
A büntetés-végrehajtás (bv) egységeit a menekültválság kirobbanása óta folyamatosan igénybe vették a kerítésépítésnél. A bv emberei rakták le az első szögesdrótokat, és ők gyártották „fogvatartotti munkaerő igénybevételével” az összes déli határra telepített megfigyelőtornyot is. Pintér Sándor idén áprilisban Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére a parlamentben erről azt állította, hogy a bv bevonása volt a lehető legköltséghatékonyabb beszerzési mód, piaci árakkal összevethető konkrét összeget azonban a képviselői kérésre sem adott meg. A büntetés-végrehajtásnak elszámolt összeg egyébként nagyjából az ötszöröse az intézmény szokásos éves költségvetésének.
Az, hogy az egyes intézmények mennyit és mire költöttek 2015 és 2017 nyara között, eddig sem volt átlátható, és nem lett tisztább a kép a most kiadott táblázattal sem.
Annyi tudható meg, hogy több más intézmény mellett a Terrorelhárítási Központnál 1,9 milliárd, két titkosszolgálatnál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál és az Alkotmányvédelmi Hivatalnál pedig összesen 1,5 milliárd forintot számoltak el „illegális migrációval szembeni védekezéssel kapcsolatos kiadásként”. Az ügyészség, az Országos Bírói Hivatal, a Miniszterelnökség, az Emmi és a fejlesztési tárca kisebb összegű kiadásai mellett a Honvédelmi Minisztérium 60 milliárdos költsége növelte még jelentősen a brüsszeli számlát.
Az elszámolásban egyáltalán nem szerepeltetik külön az EU-s vezetők által rendszeresen kritizált határkerítés-építést. A munkákat a 2015-ös első és második fázisban a belügyi és a honvédelmi tárca osztotta fel egymás között, de a szerb-magyar határ elektronikus jelzőrendszerét és a kamerákkal ellátott határzárat már a fejlesztési minisztérium alá tartozó az állami MVM OVIT Zrt.-n keresztül finanszírozták.
A fejlesztési tárca cége a Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető adatkérésére adott válasz alapján mintegy 25 milliárd forintot fizetett ki alvállalkozóknak a rendszer kiépítésére. A BM táblázatában azonban csak szerény 180 milliós tétel található az NFM neve alatt, az is a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiadásaként.
Kiemelt kép: Belügyminisztérium
