Élelemre és gyógyszerre se nagyon futja a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarországon tanuló ghánai hallgatóknak, állítják a diákok az accrai oktatási hivatalnak elküldött levelükben.
A ghánai fiatalok tavaly szeptember óta vehetik igénybe a támogatást, és már az előző tanévben csaknem ötvenen kaptak ösztöndíjat.
Az ösztöndíj mértéke alap- és mesterképzésben havi 40 460 forint/fő; doktori képzésben az első két évben/képzés-kutatás időszakban havi 140 000 forint fejenként, a második két évben/ciklusban/kutatás-disszertáció időszakban pedig havi 180 000 forint.
Csakhogy úgy látszik, a ghánai fiatalok nem számoltak azzal, hogy negyvenezer forintból bravúrnak számít megélni Magyarországon.
Mint panaszlevelükben írták, napról napra egyre rosszabb a helyzetük, a kormányuk viszont semmit nem tesz az érdekükben.
Ennyi pénzből nehéz megoldani a napi háromszori étkezést, nem beszélve olyan kiadásokról, mint az utazás, könyvvásárlás vagy a ruházkodás. Néhány példát említve, egy étel átlagos 1500 forintba, egy megfelelő téli ruha 20-30 ezer forintba, egy cipő 20-35 ezer forintba, egy póló 4 ezer forintba kerül
– fogalmaztak az elkeseredett ghánaiak, hozzátéve, hogy az ösztöndíjukból kell az albérletet fizetniük, mert a hostelek férőhelye korlátozott.
Jelen pillanatban haza se tudnának utazni Ghánába, mert nincs pénzük a repülőjegyre, ezért felszólították a kormányukat, hogy a többi országhoz hasonló mértékben támogassa őket. Merthogy például a nigériai diákok 300-500 dollárt is kapnak havonta az ösztöndíj mellett az államtól.
A 24.hu megkereste a Stipendium Hungaricum programot lebonyolító Tempus Közalapítványt, hogy mit tudnak tenni a probléma kiküszöböléséért.
Kiemelték, hogy a havi juttatás mellett a hallgatók tandíjmentességet élveznek; térítésmentes vízumügyintézésre és tartózkodási engedélyük meghosszabbítására jogosultak; valamint kollégiumi elhelyezést biztosítanak számukra vagy lakhatási támogatásban részesülnek.
A Ghánából érkező, Stipendium Hungaricum ösztöndíjban részesülő fiatalok 2016 nyarán orientációs felkészítésen is részt vehettek, ahol információkat kaptak a magyarországi megélhetésről, életmódról, és a Stipendium Hungaricum program által biztosított juttatásokról. Hasonló felkészítésre idén is sor fog kerülni.
Entz Boldizsár Péter, Ghána tiszteletbeli főkonzulja elmondta, a Magyarországra érkező ösztöndíjasokat előre felvilágosították, hogy ez zsebpénz, ebből megélni nem tudnak.
A pályázatot megelőzően felhívták rá kint a figyelmet, hogy csak azok jelentkezzenek, akiknek van anyagi hátterük. Magyarországon lehet diákmunkát vállalni, a nyelvtudásukat fel tudják használni, a külföldi hallgatóknak egyszerűbb is állást találni. De önmagában a támogatás nem elég, ezzel tisztában voltak
– nyilatkozott.
A tiszteletbeli főkonzul elmondása szerint arra gyanakszik, hogy hat, Gödöllőn tanuló ghánai kavarta fel az állóvizet.
Bár biztosat nem tudok mondani, de ők korábban már több alkalommal is jelezték felém, hogy kevés a pénz.
Entz Boldizsár Péter arról is beszélt, hogy a Magyarországért is felelős prágai nagykövet tavaly belengette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a ghánai kormány további anyagi támogatást nyújtson az ösztöndíjasoknak.
Elhangzott egy ígéret, amit most próbálnak meg behajtani.
A kialakult helyzet elégedetlenségre ad okot, bejárta a ghánai sajtót is. Csak ez olyan, mintha mi lennénk az oka. Rossz fényt vet az ösztöndíjra és az országra, holott volt olyan diák, aki rajtam keresztül küldött haza pénzt innen. Ha valaki akar, tud dolgozni
– tette hozzá.
Szkárosi Niké, az accrai magyar nagykövetség ügyvivője a ghánai hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az efféle sajtóhírek nemcsak a két ország kapcsolatának, de az ösztöndíjnak is komolyan árthatnak. Mint fogalmazott, a havi negyvenezer forintot a magyar adófizetők ajánlják fel a számukra, és sok esetben a magyar diákok sem kapnak ennyi pénzt a szüleiktől. A nagykövetségnek mi is feltettük kérdéseinket, de idáig nem kaptunk válaszokat.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy az ügy valóban lehet-e negatív hatással a két ország viszonyára.
Közölték, a két ország közötti kapcsolat mindig is jó volt – több magas rangú ghánai politikus folytatott tanulmányokat Magyarországon.
A bilaterális kapcsolatunk erősítésére törekszünk, törekedtünk – 2016-ban ezért is nyílt 30 év után tavaly újra egy magyar nagykövetség, továbbá ezért került aláírásra a két ország közötti oktatási megállapodás. Ez tette lehetővé, hogy 2016 szeptemberében a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretein belül érkezzen az első 48 hallgató Magyarországra.
Mint írták, sem a ghánai oktatási minisztériumtól, sem a külügyminisztériumtól nem érkezett be hivatalosan jelzés vagy kérés az üggyel kapcsolatosan. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy a diákok levelükben elsődlegesen a ghánai kormány felé fogalmazták meg panaszaikat.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
