Nem tartanak NATO-hadgyakorlatot Szerbiában jövőre, hanem regionális gyakorlatról van szó, amilyet már a korább években is tartottak – cáfolta a szerb sajtóban megjelent információkat szerdán Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva Belgrádban.
A védelmi tárca honlapján megjelent beszámoló szerint a jövő évben a Regex-18 fedőnevű gyakorlatot szervezik meg Szerbiában – a NATO partnerországai számára tartandó katonai gyakorlatról van szó, amilyet 2013 óta évente szerveznek. Aleksandar Vulin kijelentette: eddig Törökországban, Bosznia-Hercegovinában, Görögországban és Jordániában volt hasonló gyakorlat.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Szerbia semleges ország, és minden olyan partnerrel együtt fog gyakorlatozni, akitől tanulhat, lehet az a NATO, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Egyesült Államok vagy Oroszország.
Amíg Aleksandar Vucic Szerbia elnöke és katonai főparancsnoka, és amíg én vagyok a védelmi miniszter, Szerbia nem csatlakozik a NATO-hoz
– szögezte le a tárcavezető.
A védelmi tárca tájékoztatása szerint Szerbia először 2014-ben Törökországban vett részt a Regex (Regional Exercise) keretében szervezett hadgyakorlaton, akkor öt szerb tiszt volt jelen. A 2018-as szerbiai hadgyakorlaton a nemzetközi csapatok nemzetközi hadműveletek során történő irányítását, a parancsnoki központ feladatait gyakorolják majd a résztvevők számítógépes szimulációval. Eddig a NATO 12 partnerországa jelezte részvételi szándékát.
Aleksandar Vulin arra is emlékeztetett, hogy nem ez az első nemzetközi hadgyakorlat, amelyet a NATO-előírásoknak megfelelően szerveznek Szerbiában, korábban a Viking-14 és a Logex-15, valamint Combined Endeavor 2011 egy része is a nyugat-balkáni országban zajlott.
A szerb sajtóban szerdán jelent meg a hír, miszerint első ízben tart jövőre hadgyakorlatot a NATO Szerbiában, amit néhány elemző úgy értelmezett, hogy Szerbia nyitna a nyugati katonai tömb felé. A szerb vezetés korábban többször is kijelentette: Belgrád nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz.
A titói Jugoszlávia – amelynek tagja volt Szerbia – a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt. A mostani belgrádi álláspont ezen politika folytatásának is tekinthető lenne, ám a szerb közvélemény más ok miatt ellenzi a nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást. A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Szerbiát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, és a szerbek azóta sem bocsátották ezt meg. Vezető politikusok korábban úgy fogalmaztak: amennyiben felmerül, hogy Belgrádnak is csatlakoznia kell a katonai tömbhöz, a lakosság népszavazással dönthet majd az ügyben.
