Idén minden eddiginél korábbra, augusztus 2-ára került a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni.
De ez csak globális átlag, az erőforrásigény egyre nő az országok fejlettségével – nézzük mi lenne, ha a világ teljes népessége úgy élne, mint:
- a luxemburgiak, akkor 9,1 Földre lenne szükségünk;
- az ausztrálok, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk;
- az amerikaiak, akkor 4,8 Földre lenne szükségünk.
Hét hónap alatt kiürítettük
Mi magyarok is túlhasználók vagyunk, még a globális átlagot is felülmúljuk:
A helyzet igen gyorsan romlik. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 23-án volt, vagyis akkor még csaknem optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke. Aztán 1997-ben már szeptember végére esett, tavaly augusztus 8-ára, idén pedig másodikára.
Az optimális állapottól kevesebb mint 50 év alatt jutottunk el odáig, hogy idén
A kamatból kellene élni, de a tőkét dézsmáljuk
Elég rosszul hangzik még akkor is, ha a részletek elsőre talán nem is világosak – Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét kértük, segítsen megérteni.
Adott egy képzeletbeli család, akinek van egy komolyabb összeg a bankszámláján, egyetlen jövedelme pedig ennek az éves kamata. Ha ennél többet költenek, azt csak úgy tehetik meg, ha megdézsmálják a számlán lévő pénzt. Könnyű belátni, a betét egyszer elfogy, többé kamatra nem számíthatnak, a család számára itt a történet vége.
Már csak egyetlen kérdésünk maradt: mit takarnak a természet erőforrásai? Ez már komplexebb választ igényel, amit az ökológiai lábnyommal kell kezdeni. Ez egy egzakt módszer, amely megadja, hogy egy társadalomnak adott fejlettségi szinten mekkora területre van szüksége. Ez tartalmazza:
- a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdő és tenger területét;
- a tenyészett állatok számára szükséges legelők területét;
- az elfogyasztott, feldolgozott halak számára szükséges vízfelületet;
- a megművelt termőföldek területét;
- az éves faigényt biztosító erdő területét;
- az emberi infrastruktúrához szükséges beépített területet
– sorolja Antal Alexa.
Túl nagy lábon élünk
E hat tényezőből kiszámolhatjuk az egyes emberek, cégek, városok, régiók, országok, kontinensek és az egész emberiség ökológiai lábnyomát. Ön is kiszámolhatja a sajátját például itt.
Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, a jelenlegi népesség mellett egy ember számára 1,8 globális hektár áll rendelkezésre.
De ha csak egy bolygónk van, hogyan használhatunk 1,7-et? Úgy, hogy túlhalásszuk a tengereket, kivágjuk az erdőket termőterületekért, és a sort folytathatnánk. A bankbetétes példa alapján: évi költésünk 1,7 egységet tesz ki, ebből 1 egységet a kamat fedez, 0,7-et pedig a törzstőkéből veszünk ki.
Ha a túlfogyasztás elér egy bizonyos szintet, a Föld ökológiai rendszere összeomlik, és akkor tényleg eljön az a pont, ahonnan nincs tovább.
(Kiemelt kép: Odilon Dimier/AltoPress)
