Tudomány

Eljött a nap: kimerítettük a Földet

Évről-évre egyre korábban jön el a túlfogyasztás napja, vagyis az a pont, ahonnan elkezdjük a jövőnket felélni. A rendelkezésünkre álló erőforrások ezek szerint alig hét hónapra elegendőek.

Idén minden eddiginél korábbra, augusztus 2-ára került a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni.

Innentől kezdve tartalékainkat éljük fel, az emberiség igényeit jelenleg 1,7 Föld tudná fenntartható módon biztosítani.

De ez csak globális átlag, az erőforrásigény egyre nő az országok fejlettségével – nézzük mi lenne, ha a világ teljes népessége úgy élne, mint:

  • a luxemburgiak, akkor 9,1 Földre lenne szükségünk;
  • az ausztrálok, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk;
  • az amerikaiak, akkor 4,8 Földre lenne szükségünk.

Hét hónap alatt kiürítettük

Mi magyarok is túlhasználók vagyunk, még a globális átlagot is felülmúljuk:

ha a világ minden embere a magyar átlagszínvonalon élne, 1,92 Földet kellene használni.

A helyzet igen gyorsan romlik. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 23-án volt, vagyis akkor még csaknem optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke. Aztán 1997-ben már szeptember végére esett, tavaly augusztus 8-ára, idén pedig másodikára.

Az optimális állapottól kevesebb mint 50 év alatt jutottunk el odáig, hogy idén

alig több mint hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

A kamatból kellene élni, de a tőkét dézsmáljuk

Elég rosszul hangzik még akkor is, ha a részletek elsőre talán nem is világosak – Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét kértük, segítsen megérteni.

Adott egy képzeletbeli család, akinek van egy komolyabb összeg a bankszámláján, egyetlen jövedelme pedig ennek az éves kamata. Ha ennél többet költenek, azt csak úgy tehetik meg, ha megdézsmálják a számlán lévő pénzt. Könnyű belátni, a betét egyszer elfogy, többé kamatra nem számíthatnak, a család számára itt a történet vége.

Nem nehéz behelyettesíteni a számlán lévő pénzt a természet erőforrásaira, a kamatot az éven belül megújuló erőforrásokra, a családot pedig az emberiségre.

Már csak egyetlen kérdésünk maradt: mit takarnak a természet erőforrásai? Ez már komplexebb választ igényel, amit az ökológiai lábnyommal kell kezdeni. Ez egy egzakt módszer, amely megadja, hogy egy társadalomnak adott fejlettségi szinten mekkora területre van szüksége. Ez tartalmazza:

  • a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdő és tenger területét;
  • a tenyészett állatok számára szükséges legelők területét;
  • az elfogyasztott, feldolgozott halak számára szükséges vízfelületet;
  • a megművelt termőföldek területét;
  • az éves faigényt biztosító erdő területét;
  • az emberi infrastruktúrához szükséges beépített területet

– sorolja Antal Alexa.

Túl nagy lábon élünk

E hat tényezőből kiszámolhatjuk az egyes emberek, cégek, városok, régiók, országok, kontinensek és az egész emberiség ökológiai lábnyomát. Ön is kiszámolhatja a sajátját például itt.

Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, a jelenlegi népesség mellett egy ember számára 1,8 globális hektár áll rendelkezésre.

Csakhogy a földlakók fejenként és átlagban 3,06 hektárt használnak,ezért írtuk az elején, hogy az emberiségnek 1,7 Földre lenne szüksége.

De ha csak egy bolygónk van, hogyan használhatunk 1,7-et? Úgy, hogy túlhalásszuk a tengereket, kivágjuk az erdőket termőterületekért, és a sort folytathatnánk. A bankbetétes példa alapján: évi költésünk 1,7 egységet tesz ki, ebből 1 egységet a kamat fedez, 0,7-et pedig a törzstőkéből veszünk ki.

Ha a túlfogyasztás elér egy bizonyos szintet, a Föld ökológiai rendszere összeomlik, és akkor tényleg eljön az a pont, ahonnan nincs tovább.

(Kiemelt kép: Odilon Dimier/AltoPress)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik