A San Francisco szívében fekvő, 1904-ben alapított Westin St. Francis immár több, mint száztíz éve fogadja a látogatókat, olyan hírességeket fogadva a falai közt, mint Woodrow Wilson amerikai elnök, Charlie Chaplin, Salvador Dalí, Hollywood hőskorának elitje, vagy épp az irodalmi Nobel-díjas Sinclair Lewis.
Ezen idő alatt pedig egy tizenkét szintes új szárnnyal (1912), sőt, 1972-ben egy harminckét emeletes toronnyal is bővült, így ma már ezerkétszáz szobával büszkélkedhet.
A régi épület egy ablaktalan, vendégek útjától messze szobája azonban különös titkot őriz, hiszen
Persze nem úgy, ahogyan ezt elsőre elképzeljük: egy dolgozó valamikor a harmincas évek derekán felismerte, hogy a forgalomban lévő koszos érmék elszínezik az elegáns hölgyek hófehér kesztyűit, így egy aprópénzeket tisztító gép építését, valamint az épületben való elhelyezését sürgette.
Erre végül 1938-ban került sor, az azóta eltelt nyolc évtizedben pedig pénztisztítók egész sora dolgozott az épületben, hogy a bárban és az étteremben visszakapott aprópénz megtisztuljon a külvilág minden szennyeződésétől, és ugyanolyan tisztán hagyja el az épület kapuit, mint ahogyan azt évekkel korábban a pénzverdében tette.
A minden héten három munkanapot igénylő munkát ma Rob Holsen tölti be, akinek a kezén az elmúlt húsz évben már több, mint négyszázmillió forint futott át, hogy a szappanos kezelés után tisztára dörzsölve visszakerüljön a forgalomba.
Ma persze már lényegesen kevesebb apró kerül a terembe, mint a hotel fénykorában, hiszen eltűntek az apróval működő telefonok, illetve megjelent a bankkártyás fizetés, de Holsen továbbra sem érzi úgy, hogy a hagyomány hamarosan eltűnhet.
