Tudomány

A klímaváltozás miatt váltott folyásirányt egy kanadai folyó

A folyólefejeződés nem hangszik valami bizalomgerjesztően. A kaptúraként is ismert jelenségről akkor beszélünk, amikor egy folyóvölgy találkozik egy másikkal, így a magasabban lévő mederből a víz átfolyik az alacsonyabba. A jelenségre számtalan példát ismer a tudomány, egy újonnan dokumentált eset azonban igen egyedinek mondható.

Egy Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány szerint a kanadai Slims-folyó, amely az elmúlt 300 év során a Bering-tengertől északra folyt, most irányt változtatott, és immár az Alaszkai-öböl irányába áramlik az Alsek- és a Kaskawulsh-folyón keresztül.

A kaptúrának több oka is lehet. A nagyobb földrengések például olyan szélsőséges hatással lehetnek a helyi topográfiára, hogy akár a folyókat is eltéríthetik. Földcsuszamlásoknál hasonló történhet, ekkor a folyók medrében megjelenő torlasz okozhatja az irányváltást.

A tudomány számtalan nyomot talált már a távoli múltban bekövetkezett folyólefejeződésre. A modern korból azonban sokáig nem ismertek hasonló példát, egészen mostanáig. Az újonnan dokumentált eset lehet az első, melyet nem egy természetes folyamat, hanem az emberi tevékenység váltott ki.

2016 nyarán a Tacomai Washington Egyetem szakértői által vezetett kutatók ellátogattak a Slims-folyóhoz, ahol felfedezték, hogy a víztömeg egyszerűen már nem is folyik. Sőt, később azt is megfigyelhették, miként szárad ki a meder: a folyó mindössze négy nap alatt teljesen eltűnt.

A táj 3D-s domborzati modelljének elkészítéséhez a csapat egy drónt használt. A felmérés kimutatta, hogy a folyó pusztulásának hátterében a Kaskawulsh-gleccser áll.

A jégtömeg olvadt vize ugyanis eredetileg úgy táplálta a Slims-folyót, hogy az északi irányba indult meg. 2016 rendkívül meleg tavasza és nyara azonban azt eredményezte, hogy az olvadt víz visszafele kezdett el áramolni, így a folyó a keletre található Kaskawulsh- és a délre található Alsek-folyóba ömlött.

A Slims-folyót elsősorban az Alsek-folyó térítette el, amely immár 70-szer nagyobb, mint a mára eltűnt folyó.

A csapat statisztikai analízise alapján 99,5 százalék az esély arra, hogy a hatalmas olvadás hátterében a globális felmelegedés áll.

John Clague, az eredményekről beszámoló tanulmány szerzője és a Simon Fraser Egyetem természeti katasztrófákkal foglalkozó szakértője szerint az eset a sajátos földrajzi helyzet miatt a szokásostól némiképp eltér. Tágabb értelemben a jelenség rámutatott, hogy mekkora változások állnak be a klímaváltozás miatt a világ gleccsereiben.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik