A fényképsorozat a Fekete Márvány becenevet kapta, utalva a Földről készült leghíresebb fotóra, a Kék Márványra, melyet az Apollo 17 legénysége készített 1972-ben.
Az új felvételeket a Suomi NPP időjárási műhold hozta létre a Visible Infrared Imaging Radiometer Suite (VIIRS) segítségével. A rendkívül pontos szenzor 22 különböző hullámhosszon képes érzékelni a bolygónkról visszaverődő fotonokat.
A NASA szakértőinek a földfelszínről, a növényzetről, a hóról, a jégről, az óceánokról, az atmoszféráról és a sarki fényekről visszaverődő és kisugárzott fényt kellett elemezniük az éjszakai térkép elkészítéséhez. Emellett azonban a holdfázisokat is figyelniük kellett, hogy kiszámolják, mennyiben befolyásolja az égitest a helyi fényességet. A képen látható felhőket és az itt-ott megcsillanó napfényt utólagos munkával vitték fel a térképre, esztétikai okokból.
A növekvő urbanizáció és a népességszám emelkedése miatt ugyanis manapság sokkal fényesebb az éjszakai Föld, mint 5 évvel ezelőtt.
Amellett, hogy az efféle térkép igen látványos, az adatok földtudományi, gazdasági, szociológiai és katasztrófaelhárítási szempontból is fontosak. 2016-ban például a NASA a műholdat használva gyűjtött információkat a szövetségi hatóságok áramkimaradásairól.
Miguel Román, a projekt vezetője szerint a VIIRS-nek köszönhetően napjainkban már a teljesítménycsökkenés okozta rövid távú változásokat is figyelemmel lehet kísérni, ahogy az emberi tevékenység által előidézett ciklikus eltéréseket is – ilyen például a szezonális világítás. Emellett az urbanizációval, a migrációval, a gazdasági átalakulással és az elektromos hálózat fejlődésével jelentkező folyamatos változásokat is elemezni lehet.
Román kutatócsapata a VIIRS-szel számtalan kisebb projekten dolgozik. A csapat egyik célja például az, hogy pontosítsák a globális és regionális szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó becsléseket.