Mindig is fontosnak tartotta a mi kis sejtünk a polgári kör életben tartását, hát még ilyen vészterhes időkben, amikor meg kell állítani Brüsszelt.
Igazság szerint nem is akad a párthoz tiszta szívvel elkötelezett csoportunkban olyan, aki a történelemben emlékezne hasonló tettre.
Néhány évvel ezelőtt a lényegesen kisebb Kulcsot sem tudták a helyén tartani, amikor elkezdett csúszni a löszfal. A megoldandó feladat – amelyet Viktor kijelölt számunkra – éppen ezért nem vehető félvállról, pontosan nehézségi foka kell, hogy komoly felkészülésre sarkalljon minket. Kormányunk tájékoztatása alapján nem kétséges, ha nem sikerülne, és Brüsszel ideérne, a rezsicsökkentés öngyilkos merénylő migránsok áldozata lenne, akik először elvágnák az adócsökkentés nyakát.
A teendőket azzal kezdtük, hogy megpróbáltuk megállapítani Brüsszel mozgásának irányát. Ez elengedhetetlen, hiszen haladási vektorával ellentétes erőt kell majd kifejtenünk, ahhoz, hogy elveszítse mozgási energiáját. Először úgy véltük, hogy a Budapest és Brüsszel közé húzott egyenes mentén indul felénk, így adott az irány, a feladat egyszerű, de Lajos, aki roppant agyafúrt, elég, ha annyit mondok, hogy gázszerelő volt, mielőtt közmunkás lett volna, közbevetette: „mi van, ha kerül?”.
Igaza van, egy ilyen istentelen cselszövő, biztosan kitér majd valamerre, hogy alamuszi módon hátulról lepjen meg minket. Amíg nincs kétségbevonhatatlan füles a terveiről, csak várunk és figyelünk minden rezdülésére.
Brüsszel közlekedési útvonalának meghatározásában átmenetileg kudarcot vallottunk, de a központból a megfelelő időpontban biztosan tudomásunkra hozzák ezt az információt is. De tehettünk mást is. Ha Brüsszel mozgásának sebességét, vagy jellegét meghatároznánk, azért az országos vezetés minden bizonnyal hálás lenne.
Utána Jolánka állt fel, aki kijelentette, ő már ötven éve sem vonta kétségbe a pártvezetés állításait, de amikor legutóbb a Brüsszelben dolgozó gyerekénél járt, egyáltalán nem érezte, hogy mozogna, pedig ő még a cammogó szekéren is szédül gyermekkora óta. Megnyugtattuk, hogy nem vele van a baj, de biztosan észrevétlenül akar közelíteni, ezért nagyon lassan, az emberi szervezet számára észrevétlenül teszi. Hálát adott, hogy hű maradhatott a vezetéshez.
Meghívtunk egy fizikust is, Bélát, aki tizennégy éves kora óta végez kemény fizikai munkát, ő pedig felolvasott egy levélből, amit egy tudós írt neki arról, hogy egy város hogyan mozoghat. Béla ugyanis pont a Földtani Intézet mellett ásott árkot a kábelezéshez, amikor megszólított egy aktatáskást és átadta a sejt levelét, amiben egy egyszerű kérdés volt: hogyan mozoghat egy város?
A válaszból sok mindent nem értettünk, de kivonatolva mégis sokat okultunk. Azt írta, létezik a tektonikai mozgás, ami a földfelszín lemezeinek mozgása, de az nem több, mint évi nyolc centiméter, ráadásul mi ugyanazon a lemezen vagyunk, mint Brüsszel, azaz, ez alapján, hiába halad, nem jut közelebb hozzánk. Ez megnyugtató.
Csak Petyusz akadt ki, hogy ne akarják már neki bemagyarázni, hogy van akkora lemez, amelyiken nem egy, de rögtön két város is elfér, mert a nagylemez, nem véletlenül NAGYlemez, és az sem sokkal nagyobb, mint a cipőtalpa, és nem is bírna el minket. Onnan tudja, hogy véletlenül rálépett egy Neoton-lemezre és az széttört, ez pedig bizonyító erejű fizikai kísérlet. Nem igazán tudtunk vitába szállni vele.
A levélben szó esett a Föld forgási sebességről, és az is benne volt, hogy Brüsszel nagyjából 1000 km/h-val forog a föld tengelye körül, de Budapest 150 km/h-val többel, így megnyugodtunk, hogy ez alapján nem fog minket utolérni. Jolán viszont felvetette, hogy, ha a Föld tényleg gömb alakú, – amit ő nem hisz, mert akkor sokkal több mindennek kéne össze-vissza gurulnia, nem csak a gyógyszerének, meg az üres üvegeknek – nem lehet-e, hogy a végén még utolérjük Brüsszelt, és abból lesz a probléma. Javasolta, hogy legalább néhány
plakátot is ajánljunk kitételre, ha ez így van.
Dezső, aki mindig is a legokosabb volt, e helyütt felszólalt és azt mondta, kezdi érteni mi köze Brüsszel megállításának a rezsihez. Mindig is tudta, hogy Viktor a világtörténelem legjelentősebb gondolkodója, de ezt még ő sem merte feltételezni. Kerek szemmel vártuk, hogy mire jöhetett rá.
Már csak a migránsok jelentenek veszélyt, mert azok biztos szeretnék, hogy néha nekik is jusson a fényből, de az ő országaik így mindig sötétben lennének, ami persze jogos, mert mi jöttünk a Szíriuszról, így nekünk sokkal régebbi kapcsolatunk van a bolygókkal mindenki másnál.”
Ez a Dezső mindig is a legokosabb volt. Nagy a mi vezérünk! Most kitaláltuk a mestertervet!
Az utolsó felsorolt mozgás – a Nap körüli keringés – megállítására vonatkozó elképzelés, amely szintén szerepel az „Állítsuk meg Brüsszelt!” rejtett tartalmai között, ezek alapján igen könnyen kitalálható. Brüsszel és a Föld megállítása a keringési pálya megfelelő pontján ugyanis egycsapásra oldaná meg a globális felmelegedés rettentő gondjait. Ezért merte Trump csökkenteni a klímakutatásra fordítandó amerikai költségvetési forrásokat! Viktor erre is gondolt! Nem csak a magyarokat, hanem az alsóbbrendűek iránt érzett szánalomból, a Föld egész lakosságát megmenti! Még a migránsokat is, akik pedig nem igazán érdemlik meg!
Petyusz azt mondta, szerinte Fekete Laci simán megállítja a Földet. Látta, amikor egy óriási kőgolyót átölelt és könnyedén felemelt. Ez sem lehet gond.
Ekkor sötétedett be teljesen, és hazamentünk.
(Nyitókép: 24.hu/Besenyei Violetta)
