Sport

A világbajnok Pap Jenő egyre hangosabban kiált segítségért

Pap Jenő , a világbajnok párbajtőröző a 117 éves, Semmelweis utcai OSC-vívóterem megmentéséért folytat harcot.

Kicsoda Papp Jenő?

Forrás: facebook.com/pappjeno

Pap Jenő kétszeres világbajnoka a párbajtőrvívásnak. 1978-ban, Hamburgban csapatban, 1982-ben, Rómában egyéniben akasztottak a nyakába aranyat.

A remek sportoló pályafutása után sem szakadt el kedvenc sportágától. Miközben sorra nyeri a masters versenyeket, jelenleg egy személyben és társadalmi munkában szakosztályvezetője, edzője az OSC vívóklubnak.

A terem a belváros frekventált részén, az Astoria közvetlen közelében, a Semmelweis utca 2. szám alatt található, egy bérház első emeletén, a Puskin mozi felett. A hely kiváló adottságai és mérete miatt a 90-es évek eleje óta többen fenik rá a fogukat.

Amíg Dr. Frenkl Róbert volt az OSC elnöke és Dr. Som Ferenc az egyetem tanszékvezetője, addig tekintélyüknek, kapcsolatrendszerüknek köszönhetően hatékonyan tudták kezelni a terem megszerzésére és üzleti célú felhasználására irányuló törekvéseket. A segítségükkel biztonságban működött a vívó szakosztály egészen az utóbbi időkig.

Most azonban akkora a gond, hogy csak na: az évek során 25 millió forintos bérleti díj tartozást halmozott fel az amatőr klub, ezért az önkormányzat be akarja záratni a termet. A 24.hu megkeresésére Pap Jenő három pontban foglalta össze a lényeget.

  1. Jogi szempontból az önkormányzatnak teljesen igaza van. Szeretné megkapni az elmaradt bérleti díjat – ez a 25 millió forint tartozás.
  2. Az alperes nem a vívószakosztály, hanem az OSC, az egyesület egésze, ami azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás következetes véghezvitele akár az orvosegyetemi sportegyesület megszűnését is jelentheti.
  3. Ígéretet kaptak, öt millió Ft segítségre, amit a tartozás rendezésére tudnának fordítani, de ez is csak a hátralék húsz százalékát fedezné.

Egy kis történelem

Az OSC Semmelweis utcai bázisa patinás múltra tekint vissza. Magyarország legrégibb vívóterme, 117 éves. Korábban kaszinó volt, aztán a BEAC vívóterme lett. A 20. század elején hét közben a vívás, hétvégén a párbajok színhelye volt. E falak között oktatta a polgárságot többek között a legendás Italo Santelli mester, aki lerakta a magyar vívósport alapjait.

Forrás: facebook.com/pappjeno

1957-től lett az egyetemistáké a terem, amely a Csepel Nádor téri és a BVSC Tanács körúti (mai Károly körút) bázisának rendszerváltás utáni megszűnése óta az utolsó mohikán, az utolsó belvárosi vívóműhely.

Bármilyen kicsi is ez a terem, bajnokok egész sora került ki innen. Hogy mást ne mondjunk, Kulcsár Győző az OSC párbajtőrözőjeként nyert négy olimpiai aranyat.

A túléléshez szükséges minimális támogatás sok helyről jöhetne

Az 5. kerületi önkormányzat havi 360 000 forint bérleti díjat számláz az egyesület felé, de a nagyjából 30-35 gyermek, ifjúsági és ugyanennyi felnőtt vívó, továbbá a masters és mozgáskorlátozott versenyzők tagdíja nem képes fedezni ezt a kiadást.

Más klubok legtöbbször ingyen kapják a termet az önkormányzattól, sőt van, hogy éves támogatást is nyújt számukra a testület. Az OSC valamiért kimarad a szórásból.

Mató Gyula (balra) már nem csak vív, hanem egyedülálló módon paralimpikonként már oktatja is vívótársait Fotó: facebook.com/pappjeno

A vívók küzdenek a termükért. Üzleti tervet, működtetési koncepciót nyújtottak be úgy a szövetség, mint az önkormányzat felé.

Igaz, momentán nem a legeredményesebb vívószakosztályról van szó, Mató Gyula személyében csak egy riói paralimpikon készült e falak között, de ettől még óvni illene az értékeinket, hagyományainkat. Kiváltképp, ha már 117 évesek.

Nyitókép: facebook.com/Orvosegyetem-Sport-Club-OSC-Vívó-szakosztály/ Bencsik Viktória

Ajánlott videó

Olvasói sztorik