A SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk hétfőn bejelentette: 2018-ban Hold körüli utazásra megy két űrturista. Az utazók nevét egyelőre homály fedi, annyit tudni, hogy ők keresték meg a céget az ötlettel, nem hollywoodiak, és tudják, milyen kockázattal jár egy ilyen űrrepülés.
Legutóbb egyébként 1972-ben járt ember a Holdon. Nem véletlenül. A legóvatosabb becslések szerint is
Távolról sem ez Elon Musk egyetlen nagy dobása mostanában. A dél-afrikai származású Musk Bill Gates-hez és Steve Jobs-hoz hasonlóan otthagyta az egyetemet, hogy inkább az emberiség jövőjét befolyásoló fontos problémákkal foglalkozzon.
Hamar kiderült, hogy van affinitása a technológiai újításokhoz, hiszen 12 évesen már egy játékprogramot írt. Később megalapította a Zip2 nevű internetes vállalatot, amit 341 millió dollárért adott el. Ebből a pénzből alapította meg a PayPal-t, amit aztán az Ebay 1,5 milliárd dollárt vett meg 15 évvel ezelőtt. Ezután jött a SpaceX.
Musk kitalálta, hogy fejleszt egy űrkapszulát, ami később arra is képes lesz, hogy embereket szállítson a Nemzetközi Űrállomásra. A nagy bejelentéseiről híres Musk tavaly beharangozta azt is, hogy hamarosan szinte bárki elutazhat a Marsra. Igaz, hogy jelenleg körülbelül 10 milliárd dollárba kerülne egy utazás, de Musk felvetette, hogy ezt csökkenteni kellene nagyjából 200 ezer dollárra. Elképzeléséről egyelőre egy videó készült, hiába, hogy a szükséges technológia még a NASA-nak sincs meg, akár csak elméleti szinten sem.
Nem szabad megfeledkezni a Musk nevéhez fűződő Tesla Motorsról sem, amely elektromos autók fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. A 14 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező üzletember ennyi sikeres vállalkozás után sem állt meg, 2013-ban ugyanis előállt a Hyperloop tervével. Ennek a vasúti rendszernek a lényege, hogy utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnának. Hatékonyságát szemlélteti, hogy például amíg a New York-Washington távolság autóval 3 óra 40 percet vesz igénybe, a Hyperlooppal mindössze 21 perc lenne. Ezek után nem csoda, hogy az egész világ felfigyelt arra, amikor Twitterre kiírta, hogy
megőrjít a forgalom, építek egy alagútfúrót, és elkezdek ásni.
A biztonság kedvéért még hozzáfűzte, hogy tényleg megcsinálja. Létre is hozta a Boring Company-t, ami az alagútépítésre koncentrál majd az amerikai városok közlekedési problémáinak megoldásaként.
A Vasemberként is emlegetett üzletember egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy reálisabb elképzelésnek tartja az alagutak ötletét, mint mondjuk a repülő autókét. Musk egy 30 szintes alagútrendszer építését tervezi, viszont a Boring Company-nak egyelőre nincsenek alkalmazottai, és az üzleti terve sem tisztázott. Csakhogy Donald Trump amerikai elnök már többször belengette, hogy 1 billió (!) dollárt fektet az infrastruktúra fejlesztésébe, úgyhogy Musk az állami szerződésekben is reménykedhet.
Ezzel el is érkeztünk a Musk sokak által kifogásolt közelmúltbeli lépéseihez. Trump megválasztása után az üzletember azt mondta:
én vagyok az, aki rendelkezik egy egybillió dolláros infrastruktúrafejlesztés tervével. Ez egy jó alkalom, hogy mindent újjáépítsünk.
Trump ugyanis beiktatási beszédében is új utakat, vasutat, autópályákat, hidakat és reptereket ígért az amerikaiaknak. Ám eleinte úgy tűnt, Musk nincs abban a pozícióban, ahol ő lehetne a nyertese ezeknek a beruházásoknak, mert a klímaváltozás elleni harc egyik élharcosaként tartják számon, akit ráadásul szoros szálak kötötték az Obama-adminisztrációhoz.
Musk az elnökválasztás előtt nyíltan Hillary Clintont támogatta, épp ezért húzták fel a szemöldöküket sokan, amikor tavaly decemberben megjelent Trump gazdasági tanácsadó csapatában. Támogatóitól kapott hideget-meleget ezután a lépés után, amire csak annyit reagált:
te jó ég, dehogy dolgozom Trumpnak. Csak próbálok olyan tanácsokat adni, amik pozitívabb irányba terelik a dolgokat.
Később hozzátette: a vak gyűlölet sosem jó válasz. Ismerve Trump nézeteit a klímaváltozásról, jól jöhet, hogy ül valaki a tanácsadói között, aki meggyőzheti az amerikai elnököt a téma fontosságáról.
De ahelyett, hogy a következő négy évet siránkozással tölti, inkább csinálna valamit, amitől olyan irányba mennek a dolgok, amerre ő szeretné. Márpedig Musk folyamatosan azt hangoztatta, hogy “meg akarja menteni a bolygót”. Akkor pedig nem számít, ki az amerikai elnök.
Az tisztán látszik, hogy Musk egy olyan üzletember, aki mindig azon dolgozik, hogy a tervei – akármilyen hihetetlennek és megvalósíthatatlannak hangzanak is – valami teljesen újat hozzanak létre. Ez, akárcsak a Trumppal való együttműködése, mindig rejt veszélyeket, de ha ezek nem lennének, valószínűleg Vasembernek sem hívnák ennyien.
