Tudomány

Anyai ágon öröklődött a hatalom az ősi népcsoportnál

Kutatók egy csoportja DNS-analízis, illetve szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapította, hogy az ősi társadalomban a hatalom női ágon öröklődött.

A régészeti lelőhelyek elemzésekor sokszor nehéz megállapítani, hogy az érintett kultúrában ki is volt a vezető – már ha létezett egyáltalán hierarchikus tagolódás az adott társadalomban.

Most régészek és antropológusok egy csoportja DNS-analízis és szénizotópos kormeghatározás kombinálásával sikeresen rekonstruálta egy dinasztia rokoni szálait egy, az Új-Mexikó területén azonosított pueblo népnél. Az elemzés alapján a vizsgált 300 év alatt anyai ágon öröklődött a hatalom.

Douglas J. Kennett, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója szerint bár az érintett csoport nem feltétlenül élt államszintű társadalomban, mégis elég valószínű, hogy a kultúra egyes tagjai nem voltak egyenlőek.

A pueblók ősi lakhelyén, a Chaco-kanyonban feltárt kultúrát a múltban számtalan módon leírták már, a teljesen egalitárius, uralkodó nélküli társadalomtól kezdve egészen a szervezett királyságig. A szakértők az új adatok miatt most úgy vélik, a csoport hierarchikusan szerveződött, a hatalom pedig anyai ágon öröklődött.

A legtöbb, feliratokat nem tartalmazó lelőhelyen csupán a sírmellékekből – azaz a sírokban talált tárgyakból – lehet következtetni a vizsgált kultúra társadalmi szerkezetére. Minél gazdagabb egy sír anyagi forrásanyaga, a nyughelyben elhelyezett személy annál meghatározóbb volt az adott társadalomban.

A pueblók esetében azonban eddig meglehetősen kevés, tárgyakban gazdag sírt tártak fel. Az a néhány mellékletben bővelkedő nyughely – összesen 14 -, melyet eddig azonosítottak, még az 1890-es években, a Pueblo Bonito nevű lelőhelynél került elő.

Adam Watson, az Amerikai Természettudományi Múzeum régésze szerint a szakértől egy ideje már gyanítják, hogy a Pueblo Bonitó-i sírokban igen fontos embereket temettek el, mivel a kultúrában nagyon ritkán találni ilyen gazdag nyughelyeket. Eddig azonban nem sikerült meghatározni az egyes személyek rokoni kapcsolatait.

Az új tanulmány most rámutatott: a sírokat tartalmazó építmény egy kripta volt, melyet a kultúra egy meghatározó dinasztiájának alakítottak ki.

A hatalom alapja: a nő

A legkorábbi nyughelyben egy negyvenes éveiben meghalt férfit azonosítottak, aki jelentős személy lehetett, mivel sírja elképesztően gazdag volt – 11 000 türkiz- és 3 300 kagyló gyöngyöt tartalmazott. Később a sír fölé fából építettek emeleteteket, mindegyikbe újabb és újabb személyek kerültek – 300 év alatt így alakult ki a további 13 kamra.

A kutatók először szénizotópos kormeghatározással állapították meg a maradványok korát, ezután jött az ötlet, hogy megvizsgálják, volt-e rokoni kapcsolat az egyes személyek közt?

A DNS-elemzés kimutatta, hogy az itt eltemetettekben mind megvolt ugyanaz a mitokondriális genom (mtDNS). Mivel az mtDNS kizárólag anyai ágon öröklődik, a szakértők nem csak arra következtethettek, hogy a kriptában azonosított személyek rokonok voltak, hanem arra is, hogy a hatalmat anyai ágon adta tovább a dinasztia.

A kutatókat igencsak meglepte az eredmény, ezért ellenőrző vizsgálatot végeztek. Később újabb analíziseket is futtattak, ezekkel pedig konkrét rokoni kapcsolatokat – például nagyanya-unoka viszonyt – is sikerült azonosítaniuk.

Először mondhatjuk azt, hogy egyetlen rokonsági csoport uralta Pueblo Bonitót, több mint 300 éven át

– állapította meg Stephen Plog, a Virginia Egyetem régésze.

A Pueblo Bonitó-i dinasztia. A vörös vonal az anyai leszármazást, a kék csillagok az anya-lánya, illetve nagyanya-unoka kapcsolatot mutatja. Ábra: T. Harper; Kennet et al. Nature Communications

Az új kutatás remélhetőleg segít megérteni Amerika egyik legrejtélyesebb csoportjának, a chacói kultúra múltját.

(Pennsylvania State University)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik