Továbbra is neuralgikus téma az áfa levonási jog érvényesítése, annak megtagadása még mindig hivatali fétis, a NAV bürokratái szorgalmasan írogatják az erről szóló – zömmel jogszabálysértő – határozatokat, egyelőre következmény nélkül – írta a 24.hu-nak Ruszin Zsolt adószakértő.
Ez volt a gyakorlat
A NAV korábbi taktikája az volt, hogy laza mozdulatokkal seperte ki a képből a „nullás” bevallás értékesítési oldalával szemben a levonható áfát tartalmazó számlákat. Ezt azzal indokolták, hogy az az adózó, amely nullákat vallott be, az „nyilvánvalóan” nem kívánt a levonási jogával élni, így egy utólag sem változtathatja meg.
– emlékeztetett a szakértő.
Azóta – ahogy általában szokott történni a velejétől igazságtalan NAV-álláspontok esetében – fordult a kocka, kiderült, hogy jogilag egyáltalán nem stimmel, amit a NAV művelt a témában az elmúlt években. A NAV-nál mégsem hallhattunk számonkérésekről, vagy más, a jogszabálysértéseket elkövetőkkel szembeni retorziókról, holott azokat nyilvánosságra lehetne hozni, nevek nélkül – jegyezte meg.
Azt is megemlítette, hogy az egyik ilyen ügyben (Kfv.VI.35.377/2016/5.) az adóhatóság Központi Irányítása kötelezte a Fellebbviteli Igazgatóság jogtanácsosát, hogy – szinte példátlan módon – értsen egyet a felperesi indítvánnyal és kérje az alperesi NAV-határozat hatályon kívül helyezését. (Az ítélet letölthető a fenti szám szabadszavas keresésével a bírósági határozatok gyűjteményében.)
A NAV-on belül már elismerik
Az alperesi beadvány szerint készült egy – a nyilvánosság elöl eltitkolt – körlevél, 5005/2016/VEC számon, amelyben a NAV vezetője „az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdése szerinti levonási szabály alkalmazása utólagos adómegállapítás során” címet kapta. Ebben arról értekeznek, hogy téves volt az Áfa tv. 2013. december 31-ig hatályos 131. § (1) bekezdésének az a leszűkítő értelmezése, hogy az adózó a bevallásában el nem számolt levonható adót utólag, az adóhatósági ellenőrzés során már nem érvényesítheti.
Ezt a meghökkentő lépést a szakértő szerint azért tette meg az államtitkárság, mert különben az Európai Unió Bíróságán (EUB) marasztalták volna el előzetes döntéshozatal keretében és nyilván az adózóbarát babérokra törő hivatalnak egy ilyen fiaskó nagyon rosszul jött volna. Az EUB ezért váratlanul meg is szüntette a folyamatban lévő eljárást, ami meg is jelent egy korábbi cikkben.
Az adóhatóságnál a körlevél eljutott néhány döntéshozóhoz, ezért egy-két ügyben megváltozott a gyakorlat – tehát szó sem volt arról, hogy az adótanácsadók vagy képviselők cizellált álláspontján múlott a dolog megítélése (nullás vagy hiányzó adat, hiányzó döntés, stb). Viszont az adóhatóság azóta sem vizsgálta felül korábbi döntéseit, és a Kúria is szembemegy saját álláspontjával – hívta fel a figyelmet Ruszin.
Súlyos hiba a Kúrián
Egy másik ügyben azonban a Kúria Sperka-Sugár-Mudráné tanácsával szemben a Hajnal-Heinemann-Huszárné tanács úgy járt el, mintha nem is hallott volna arról, hogy a NAV már megváltoztatta a korábbi jogszabálysértő álláspontját – állítja az adószakértő.
A Kfv.I.35.082/2016/7. számú – még közzé nem tett – ügyben hiába hivatkozott a felperes arra, hogy az időszakban a beszerzési számláit szembe kellene állítani az értékesítési adataival. A NAV Békés megyei Adó- és Vámigazgatósága határozatával jogszabálysértést követett el, de mivel a Fellebbviteli Igazgatóság által eljáró személy azonban más volt, mint az előbbiben, így – szakmai koordináció hiányában – vélhetően nem értesült a jogtanácsos arról, hogy a jogi előadó mit nyújtott be a másik ügyben. A Kúria tudomására kellett volna hoznia ítélethozatalig a körlevelet, persze a Kúrián a bírók a körlevél létét egymás közt is közölhették volna.
Ideje lenne változtatni
Ruszin értékelése szerint az ilyen súlyos szakmai hibák, egy életre nyomot hagyó ügyek is jól jelzik, hogy változásra lenne szükség:
- A Kúriának sokkal körültekintőbben, szakmailag koordináltabban kellene ítélkeznie.
- Az adóhatóságnak joga van visszamenőlegesen, az elévülési időn túl is törölnie az adófolyószámláról – a bírósági döntések ellenére – azokat a tételeket, amelyeket jogszabálysértő döntés előzött meg (Art. 164.§ (3)). Alkalmazni kellene ezt a jogot.
