Nagyvilág

Az Iszlám Állam áldozatait tüntették ki Strasbourgban

Egy rengeteget szenvedett közösség két tagja kapta meg az idei Szaharov-díjat, az Európai Unió emberjogi elismerését. Az Iszlám Állam rabszolgaságából szabadultak ki.

Átadták az idei Szaharov-díjat a kiválasztott jazidi emberi jogi aktivistáknak kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. A gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adott kitüntetést Martin Schulz, az uniós parlament elnöke adta át az iraki jazidi kisebbség, illetve a szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért küzdő Nadia Murádnak és Lamija Aji Basárnak.

A díjazottak azok közé a nők közé tartoznak, akiket az Iszlám Állam fegyveresei 2014-ben elraboltak és rabszolgasorba kényszerítettek.

Felszólalásában Schulz hősöknek nevezte Murádot és Basárt, és kijelentette, a díjátadó a kötelezettségeire emlékezteti a nemzetközi közösséget, arra, hogy fel kell lépni a népirtás és a háborús bűncselekmények ellen. A díjazottak elmondták, nem elég, ha az Iszlám Államot legyőzik katonailag, a terrormilícia vezetőit a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani. Arról is beszéltek, hogy remélik, a Szaharov-díj segít megváltoztatni a menekültekhez való hozzáállást Európában.

Strasbourg, 2016. december 13. Az iraki jazidi kisebbséghez tartozó Lamija Aji Basár felszólal, miután átvette a számára odaítélt Szaharov-díjat Martin Schulztól, az Európai Parlament (EP) német elnökétõl az EP strasbourgi székházában 2016. december 13-án. A díjazottak a gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adományozott kitüntetést az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei által 2014-ben elrabolt és szexrabszolgaságba kényszerített nõk jogaiért való küzdelmükért ítélték oda. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Az iraki jazidi kisebbséghez tartozó Lamija Aji Basár. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

A két nőt a szociáldemokrata frakció terjesztette fel a díjra, Nadia Murádot a liberális képviselőcsoport külön is jelölte. Az üldözött jazidi közösséghez tartozó, jelenleg menekültként Németországban élő Murád nemrégiben a Václav Havel emberi jogi díjat is megkapta.

A több mint félmillió fős jazidi közösség saját monoteista vallással rendelkező etnikai kisebbség Irakban. A kurd nyelv egyik dialektusát beszélik. Tagjai az Iszlám Állam térhódítását megelőzően jellemzően a történelmi Mezopotámia északi részén, a mai Irak Ninive tartományában éltek.

A ceremónián jelen volt a másik két “döntős” is: Can Dündarn, a Cumhüriyet című kormánykritikus török lap volt főszerkesztője és Musztafa Dzsemiljev, a krími tatárok mára betiltott törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a korábbi elnöke.

Az 50 ezer euróval járó elismerés jelöltjei között volt még Ilham Tohti is, a muzulmán vallású kínai ujgur kisebbség jogaiért kiálló egyetemi tanár, aki állítólagos “lázító és felforgató tevékenysége” miatt életfogytig tartó börtönbüntetését tölti Kínában.

A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. (MTI)

(A kiemelt képen Nadia Murád látható, fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik