A műsorvezető közösségi oldalán vallott nehéz gyerekkoráról, amit osztálytársai keserítettek meg számára. Akkor kezdődtek a problémák, amikor a szülei egy másik iskolába iratták át, a beilleszkedés azonban nem ment.
Megkezdődött a közel öt éven át tartó harc, kiközösítés, melynek természetesen én voltam a célpontja. De engem legalább nem vertek meg, mint a nővéremet akarták a saját osztálytársai… Engem csak lelkileg terrorizáltak. Hetedik osztályra csúcsosodott ki a lányok kegyetlenkedése. Abban az évben minden nap közölték valamilyen módon, hogy ronda, kövér lány vagyok, akit nem szeret senki, és aki kedves velem, az is csak szánalomból az
– írta Mariann, aki azt is bevallotta, hogy az évekig tartó terrornak köszönhetően nagy jellemfejlődésen ment keresztül, kedvesebb és empatikusabb lett, ám a rossz élményeket évtizedekbe tellett feldolgoznia.
Egy biztos, a félelmet hosszú évekbe telt elengedni – még az ötéves osztálytalálkozóról szóló meghívótól is előjött a hányingerrel vegyített rettegés, amit a legdurvábban ‘ostromlott’ időkben éreztem, mikor reggel elindultam a suliba. A dühöt és haragot csak huszonéves korom körül tudtam elengedni.