Ahogy arról többször beszámoltunk, legitimációs problémák vannak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, Török Márk körül. Felmerült ugyanis, hogy egy tavalyi jogszabály-módosítás értelmében már nem is irányíthatná a hallgatói képviseletet – a törvény szerint már csak négy évig lehet valaki HÖK-ös tisztségviselő, a harmincéves Török viszont 2004 óta tevékenykedik különböző pozíciókban, és 2007 óta áll az összegyetemi hallgatói önkormányzat élén.
Az egyetem rektora ezen a héten megsemmisítette a legutóbbi HÖK-elnökválasztás eredményét, mert az intézmény úgy értelmezi a törvényt, hogy Török Márkot meg sem választhatták volna a négyéves korlát miatt. Ő viszont bíróságon támadná meg ezt a döntést. Kedden viszont mind a 12 egyetemi kar dékánja nyílt levelet írt az egyetem számára egyre terhesebbé váló HÖK-elnöknek, amelyben azt kérik, távozzon.
A dékánok úgy vélekedtek a nyílt levélben, hogy bár jogszabályi kifogás nem volt Török eddigi tevékenységével kapcsolatban, de a közvélemény szemében jó néhány ügy a tisztességbe, vagy jó erkölcsbe ütköző cselekményként jelent meg.
Kulturált országok, működő demokráciák esetén megszokott és természetes, hogy az a vezető, aki az Önéhez hasonló helyzetbe kerül, önként beadja a lemondását és távozik. Teszi ezt annak érdekében, hogy demonstrálja, cselekményeiben nem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, hanem a közjó vezérli, miközben azt is elősegíti, hogy a személyéhez tapadt rossz imázzsal ne legyen a nevéhez kötődő intézmény terhére
– írták a dékánok levelükben, melyet úgy zártak:
Őszintén óhajtjuk, hogy a felszabaduló energiáit a megkezdett egyetemi tanulmányainak sikeres folytatására fordítsa.
Pénteken Török ugyancsak nyílt levélben válaszolt a dékánoknak.
Szeretném ha tudnák, ilyen stílusban, Szegeden, az 56-os megtorlások idején méltatták az autonóm hallgatói önkormányzatokat. Különösen megérintett a tisztességre való hivatkozás
– írta, majd így folytatta:
Tisztesség dolgában biztosíthatom Önöket: Nincsenek lovaim, következésképpen zabot sem veszek egyetemi forrásból. Nem járok közpénzen, családostul a moszkvai balettba, de az sem merült fel bennem soha, hogy hivatali beosztottam gyermekének nyelvvizsga nélkül diplomát adjak ki. Nem csaptam be külföldi hallgatók százait azzal, hogy a pótvizsgadíj az SZTE-n 60 000 forint, de politikus barátaim sincsenek, akik törvényt módosítottak nem is oly régen, hogy harmadszor is indulhasson valaki a rektori címért.
Szerinte a dékánok „egzisztenciálisan függő embereket” használnak fel, hogy a hallgatói önkormányzatnak „rossz hírét keltsék”, és úgy véli, ügyével strukturális problémákat, döntésképtelenséget próbálnak elfedni.
Az Eduline megpróbálta elérni Török Márkot, de csak a hallgatói önkormányzat sajtóreferenséig jutottak, aki nem tudott választ adni arra, hogy az általa felsorolt, törvénysértésre utaló esetekkel kapcsolatban miért nem említett konkrét személyeket vagy bizonyítékokat a HÖK-elnök.
