Tudomány

Meghalt a magyar király, miután megszegte esküjét

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 04. 13:00

Korábban a témában:

Magyarország történetében igen gyakran adódtak kaotikus állapotok. Az 1440-es évek elején az ország a “cseh László” és a “lengyel László”, azaz V. László és I. Ulászló párthíveinek belharcaiba süllyedt. Az urak egymás várait dúlták, birtokait pusztították, kisebb-nagyobb ütközeteket vívtak. E harcokban emelkedett ki Ulászló híveként Hunyadi János.

Fellépése a török ellenes harcokban is fordulópontot jelentett, győzelmet győzelemre halmozva hatalmas hírnevet szerzett, egyik napról a másikra a nemzet hősévé, a rég várt győzhetetlen hadvezérré vált a közvélemény szemében.

Nemsokára pedig a nemzetközi figyelem középpontjába került.

Európa a török ellen

IV. Jenő pápa ugyanis ezekben az időkben komoly terveket dédelgetett: nemzetközi koalíciót szervezett a Balkán népeinek felszabadítására. Gyakorlatilag keresztes háborút, amelyhez több európai hatalmat is sikerült megnyernie. A terv megvalósításában Magyarországnak nyilván kulcsszerepet szánt, ezért 1442 tavaszán hazánkba küldte Giuliano Cesarini bíborost, hogy békét teremtsen az egymásnak feszülő pártok ellen, és az ország minden erejét a török ellen mozgósítsa.

Annyit sikerült elérnie, hogy V. László, a nyugati határterületekre visszaszorult hívei ugyan nem csatlakoztak, de akadályt sem gördítettek a vállalkozás elé. Ulászló így nyugodtan készülhetett. Az 1443-44 telén vezetett “hosszú hadjárat” hatásaként pedig az is bizonyossá vált, a nagy háborúban Hunyadi Jánosé lesz a vezető szerep.

A keresztények elképzelése szerint Velence, a pápa és a Burgund herceg hajói lezárják a Boszporuszt, majd a Hunyadi vezette keresztes sereg megsemmisíti az Európában rekedt oszmán haderőt.

Készül a török is

A nagy európai készülődés aggodalommal töltötte el II. Murád szultánt, mindenáron igyekezett megakadályozni az európai összefogást. Apósát, a Magyarországon élő Brankovics Györgyöt bízta meg a közvetítéssel, Szerbia visszaadását ígérte neki, ha sikerül elodáznia a háborút. Brankovics Hunyadival kezdett tárgyalásokat, a török-magyar békéért a szerb despoták óriási magyarországi birtokait ajánlotta fel.

Ulászló kettős nyomás alatt állt. A keresztény államok a háború megindítására ösztönözték, miközben nem túl erős helyzete, a magyar haderő gyengeségei miatt a békében is érdekelt volt. Végül belement a 10 évre szóló békébe, amelynek fejében a szultán ígéretet tett Szerbia kiürítésére, 100 ezer arany hadisarc fizetésére, és hogy szükség esetén 30 ezer katonával segíti a magyar királyt. De lelkiismerete nem lehetett nyugodt.

Az esküszegés

A szultán követeket küldött Magyarországra, hogy szokás szerint a királyt, Brankovicsot és Hunyadit is megeskesse a szerződés betartására. A küldöttséget Nagyváradra küldték, Ulászló pedig 1444. augusztus 4-én nyilvánosan megesküdött, hogy a törökkel kötendő szerződést nem fogja érvényesnek tekinteni, “köttessék bárhogyan, akár eskü alatt is”. Cesarini bíboros pedig, mint a pápa küldötte előre feloldozta az érintetteket a pogánynak tett esküjük alól.

Ezen a napon 5,5-es erősségű földrengés rázta meg Szeged környékét…

Aztán eljött augusztus 15. napja, amikor is a magyar király nevében Hunyadi János letette az esküt a török előtt a béke betartására. Nem tudni pontosan, mi motiválta Ulászlót erre a nyilvánvaló esküszegésre, amiért végül súlyos árat fizetett – már ha hiszünk a sorsszerűségben. Szeptember 22-én a király és Hunyadi átlépte a török határt, majd 1444. november 10-én megsemmisítő vereséget szenvedett el a szultáni hadtól. A harcban Ulászló király és Cesarini pápai követ is elesett.

Bár ne esküdtek volna

A kortársak és az utókor számára egyértelmű volt, hogy a várnai vereség az esküszegés büntetése volt. Thuróczy János írja krónikájában:

Vajha sose esküdtek volna! Az említett Julianus bíboros rábeszélésére ugyanis utóbb a király és a vajda úr megszegték ezt a békét. Midőn hajdan Pompejus, ki minden ember közt a legnagyobb diadalokat aratta, lovait a jeruzsálemi templom oszlopcsarnokába állította be, elveszítette győzelmes dicsőségét: úgy Ulászló király és a vajda úr előbbeni hadiszerencséje is megfordult ezután.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.