Tudomány

Magyarok és szerbek védtek egy világrendet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 06. 07. 15:00

Reggelizni érkezett Mehmed Nándorfehérvárra, szándékát 150 ezer katonával nyomatékosította. Lakoma helyett viszont a török szultán örülhetett, hogy bevert fejjel, de elfuthatott a magyar határról.

Korábban a témában:

Nyár közepén mutatják be a Történelmi Animációs Egyesület újabb történelmi animációs filmjét, Nándorfehérvár ostromát az évfordulón, július 22-én. A 25 perces alkotás hat ember féléves munkája, az eredmény pedig, mintha a néző maga is ott lenne a csata forgatagában. Tökéletesen reprodukálták a helyszínt, a fegyvereket, a felszerelést, a harcosok ruházatát, a hadmozdulatokat – mondta el a Hír24-nek Baltavári Tamás történész, a film rendezője.

A kor legnagyobb serege támadt ránk

Nándorfehérvár, azaz a mai Belgrád ostromát 1456. július 4-én kezdte meg Mehmed szultán – egyes, feltehetően kissé túlzó források szerint – 150 ezres hada. Vele szemben mindössze Szilágyi Mihály hétezer elszánt védője állt. Kívülről sem számíthattak komoly segítségre, Hunyadi János 12 ezer katonája és Kapisztrán János 30 ezer fős, nagyon is gyenge harcértékű szerb és magyar népfelkelője próbálhatta meg áttörni az ostromgyűrűt.

A tét hatalmas volt. Ha Nándorfehérvár elesik, azzal megnyílik Magyarország kapuja, a török szabad utat nyer Budáig. A kor legerősebb serege élén Mehmed ki is jelentette: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja elfogyasztani. De már a reggeli előtt óriásit hibázott. Miközben szinte rommá ágyúztatta az erődítményt, 200 hajóval zárat vont a vár köré, hogy megakadályozza a felmentő seregek bejutását. Csakhogy nem szállta meg a Duna és a Száva szemben fekvő partjait. Hunyadi ki is használta: gyorsan kiépítette állásait a parton, és július 14-én gyakorlatilag megsemmisítette a hajózárat, majd beverekedte magát a szorongatott várba.

Értünk szól a harang

Ami ezután történt, arra “nincs kanonizált változat”. A Hunyadi-párti tollnokok vezérük zsenialitását, míg az egyházi források a ferences szerzetes Kapisztrán szerepét emelik ki, a film készítésében részt vevő történész szakértők ezért a legvalószínűbbnek látszó forgatókönyvet mutatják be. E szerint amikor a török végső rohamra indult július 22-én, a Száva túlpartján felbukkanó Kapisztrán János egyfajta vallási hévtől vezérelve huszadmagával csónakba ült, és fanatikus támadást indított a török tábor ellen.

A lelkesedés Isten nevében pillanatok alatt úrrálett a szerb és magyar harcosokon, megindult a népfelkelők általános támadása. A zűrzavart kihasználva Hunyadiék azonnal kitörtek a falak mögül, elragadták, tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Ez már az a pont volt, ahol ha nem is sikerül megsemmisítő csapást mérni Mehmed hadára, az ostromot akkor is fel kellett volna adniuk – emeli ki Baltavári. De ha már egyszer elkezdték, hát be is fejezték: a rövid, de annál véresebb összecsapásban szétverték és megfutamították az ellenséget. Arról nem tudunk, Mehmed futás közben szánt-e időt a tervezett pompás lakomákra…

A történész úgy véli, a Nándorfehérvári diadal volt a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely egész Európára, a keresztény kultúrára is kihatással bírt. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez szerbek és magyarok közös harca, együttes eredménye volt. Ami pedig a déli harangszót illeti igen, ezért van. A pápa értesülve a hatalmas török túlerőről bullát adott ki déli harangszóról és a kereszténység megmaradásáért mondott könyörgő imáról. Amikor azonban augusztus 4-én eljutott hozzá az örömhír, a korábbi pesszimistán kiadott rendelkezést megváltoztatta, a déli harangszóhoz immár hálaadó imát rendelt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.