Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.
A miniszter azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. “Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
A bíróság soron kívül foglal állást
Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése. “Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.
Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.
