Gazdaság
Budapest, 2012. január 27.
A Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) által kibocsájtásra kerülő Széchenyi Pihenőkártyák (SZÉP-kártya), amelyek a Pénzjegynyomdában készültek. 
MTI Fotó: Pénzjegynyomda

A kormány erősen titkolózik – egyre nagyobb homályban a jövő cafeteriája

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 04. 20. 07:00

A biztos csak az, hogy lesz átalakítás. És hogy nem számoltak költségvetési hatással. És hogy erős ellenállásba ütközhet a készpénzesítés. Hiába volt kedden megbeszélés, a minisztérium illetékesei nem adtak tájékoztatást a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek arról, hogy konkrétan hogyan képzelik a béren kívüli juttatások átalakítását.
Korábban a témában:

Kedden megbeszélést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága, amelyen a munkavállalók és munkáltatók, valamint a kormány (NGM )is képviseltette magát.

Az ülésén három konzultációs napirendi pont volt: a 2017. évi költségvetés, az adótörvény és a munka törvénykönyve módosításának tervezetéről. És elvileg úgy volt, hogy a cafeteria tervezett változtatásáról is kapnak tájékoztatást az érintettek.

Fontos változások

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára is jelen volt az egyeztetésen. Dávid Ferenc az első két pontról nyilatkozott lapunknak, az alapján amit a Nemzetgazdasági Minisztérium szakállamtitkárai és helyettes államtitkárai mondtak el a tervekről. (Írásos anyagot nem bocsátott az NGM a megjelentek rendelkezésére.)

Ezek közül kiemelte (=fontos) az áfacsökkentést (baromfi, éttermi szolgáltatás, tej, tojás, internet), a munkáltatói mobilitási csomagot (a lakhatási támogatás adómentesítése, a munkába járással kapcsolatos kilométerpénz emelése, munkásszállás építés, és fenntartás megtámogatása kedvezményekkel), a bankadó csökkentését, illetve hogy a tervek szerint a közfoglalkoztatásban lévők bekerülnének a munkahelyvédelmi akciótervben támogatottak körébe. (Ez utóbbi úgy történne, hogy tartós álláskeresőnek tekintenék őket, és ennek megfelelő járuléktámogatást kaphatnának azok a munkáltatók, akik alkalmazzák a közmunkásokat. Ezzel gyorsítanák fel, hogy a közfoglalkoztatottak átmenjenek a versenyszférába.)

De mi lesz a cafeteriával?

Amire viszont a leginkább kíváncsiak lettünk volna, vagyis hogy mi lesz a cafeteriával (emlékszünk, Orbán Viktor márciusban bejelentette a készpénzesítést), azzal kapcsolatban szinte semmilyen pluszinformációt nem adott a megjelenteknek az NGM – tudtuk meg Dávid Ferenctől, és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől, Kordás Lászlótól.

Mindössze annyi hangzott el, hogy a költségvetés (bevételi és kiadási oldalán) nem terveztek változást a cafeteriával összefüggésben. Illetve azt árultak el az adótörvény kapcsán, hogy mindenképpen lesz változás a béren kívüli juttatásoknál. De hogy milyen konstrukcióban, arról nem mondtak semmit a VKF-en megjelent érdekképviseletek képviselőinek.

Az adótörvényeket jövő szerdán nyújtják be, legkésőbb akkor kiderülhet, mi lesz a cafeteriával – mondta Dávid Ferenc.

Muszáj megtartani a SZÉP-kártyát

A főtitkár hozzátette, ő a VOSZ részéről több dolgot is hangsúlyozott a cafeteriával kapcsolatban az ülésen. Elmondta, hogy a teljes vendéglátós és szállodás szakma azt szeretné, hogy a SZÉP-kártya maradjon meg, mert üzletileg jó, a munkavállalók kedvelik, a szállodások még inkább, és a hazai turizmus legfőbb mozgatóereje.Elektronizált, olcsó, könnyen kezelhető. Ha megszüntetik (ha szabad elköltésű jövedelemmé alakítják át), akkor az a szakmai álláspontok szerint a célzott munkáltatói juttatás kb. 80 százalékban el fog veszni. Másra fogják elkölteni a dolgozók, nem a belföldi szállodák, panziók, vendéglátóhelyek, stb. forgalma fog tőle nőni. Pedig ma a belföldi szállásfoglalás negyedét garantálja a SZÉP-kártyás forgalom, összességben pedig (SZÉP-kártya három zsebe) 83 milliárdos tételről van szó. A VOSZ mindenképpen megvédendőnek tartja.

Budapest, 2012. március 25.
Az Erzsébet-programról szóló törvény értelmében az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány, amely felhasználható fogyasztásra kész étel, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás, valamint szociális célból a jogszabályban meghatározott termék vagy szolgáltatás vásárlására.
A legnépszerűbb béren kívüli juttatás a dolgozó számára adó- és járulékmentes. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Fotó: MTI/Faludi Imre

Az étkezési utalvány is lehetne SZÉP

Ezen kívül Dávid Ferenc azt is szorgalmazta (és mint jelezte, senki nem ellenezte a felvetését), hogy a SZÉP-kártya alá a meglévő három zseb mellé (szállásfoglalás, vendéglátás, és szabadidő) kerüljön be negyedikként az étkezési utalvány, amely jelenleg 170-180 milliárd forintos forgalmat jelent éves szinten. Mindez természetesen a jelenleg is érvényben lévő kedvezményes, 34,51 százalékos adóteher mellett. (Javaslata emlékeztet az RSM Hungary tanácsadócég adóüzletági vezetője, Hegedüs Sándor által lapunknak felvázolt egyik lehetséges forgatókönyvre.)

Mint Dávid Ferenc jelezte, ezzel orvosolni lehetne azokat a problémákat, amelyek ma az Erzsébet-utalvánnyal (a papíralapúval) kapcsolatban élnek: hogy sok adminisztrációval jár, költséges (magas jutalék), illetve hogy seftelnek vele.

Ez a lépés passzolna a cafeteria-korszerűsítés elvébe is. A neve pedig lehetne Széchenyi Étkezési- és Pihenőkártya (ami a már megszokott rövidítést is meghagyná=SZÉP-kártya) – tette hozzá. Úgy véli, a javaslat életképes, végiggondolandó, nem veszít vele sem az állam, sem a költségvetés, és a munkáltatók, illetve a munkavállalók sem, így szerinte csak akarat kérdése a megvalósítás. A cafeteriacsomag 75 százalékát ez a két termék adja. Az NGM illetékesei jegyezték a javaslatot.

(Felvetésemre, hogy esetleg gondot jelenthet a munkavállalóknak a kártyás fizetés, illetve forgalmat vehet el az olyan üzletektől, ahol még nincs ilyen lehetőség azt mondta, hogy valami áldozat mindig kellhet. A kereskedőknek haladniuk kell a korral, el kell jutniuk oda, hogy lehessen náluk kártyával fizetni.)

Az öngondoskodásról is bűn lenne lemondani

Ehhez még mindenképpen megőrzendőnek tartaná a VOSZ a cafeteriában az öngondoskodással összefüggő juttatásokat (egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár). Ezt legalább annyira fontosnak tartják, mint a SZÉP-kártya rekreációs hatását. Mert mindkettő érték. Ezzel a jelenlegi cafeteria-juttatások 90 százalékának megtartása mellett tette le a voksot Dávid Ferenc.

Azért, mert valakinek rohama van, hogy a cafeteria neki nem tetszik, azért nem lehet feláldozni olyan társadalmi célokat, mint az öngondoskodás – jelentette ki.

Érdekes, hogy a munkáltatói érdekképviselet vezetője ezt mondja, miközben a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics László pl. Magyar Hírlap cikke szerint simán beáldozná az öngondoskodást.

Nagy hiba lenne

Dávid Ferenc szerint ha ezen túl is akarja a munkáltató támogatni a dolgozót, tegye meg, adjon pl. bérletpénzt, de ne a cafeteria keretein belül. A felsorolt társadalmilag is hasznosnak tartott elemeket pedig azért is tartaná fontosnak megőrizni, mert az egyébként a sokszor nem jó munkahelyi légkörön javít. Szerinte fontos dolog, a munkáltató ne csak teljesítményarányos bért adjon, hanem a munkavállalót azon a módon is biztosítsa megbecsüléséről, hogy nem kötelező dolgot: béren kívüli juttatást is ad.

Nagy hiba lenne ezt feláldozni azért, mert szándékosan rosszul hivatkoznak egy brüsszeli döntésre – utalt az egész készpénzesítés kiindulópontjára.

A főtitkár és a VOSZ tehát nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkama (MKIK) azon javaslatát, amely az étkezési utalványt (is) beáldozná.
Nem kell a cafeteria rovására bérreform

Dávid Ferenc nagyon rossz iránynak tartaná azt a kormányzati körökből kiszivárgott forgatókönyvet is, amely szerint megszűnnének a cafeteria-elemek, és havi 20 ezer forintnak megfelelő készpénzt kaphatnának a dolgozók kedvezményes munkáltatói közteher mellett. (Feltéve, hogy már volt a cégnél cafeteria. Ha nem volt, akkor 2 százalékos bérfejlesztés megadása esetén élne a lehetőség.)

Meggyőződése ugyanis, hogy ha a béren kívüli juttatást bérré transzferálják, akkor a cafeteria-rendszer rovására csinálnak bérreformot. Nem valódi bérreformot.

És mi a helyzet azokkal a cégekkel, ahol nem volt eddig cafeteria, és nem tudják meglépni a bérfejlesztést sem? Ott a dolgozó bukta a bérreformot? – vetette fel.

De szerinte ennél is sokkal nagyobb probléma, hogy a 20 ezer forint nem képezne nyugdíj-, gyes- és táppénzalapot. Tehát amikor ezek igénybe vételére kerülne a sor, akkor a dolgozó nem a teljes bére után kaphatná meg az ellátást, csak a „rendes” bére után. Ami jókora csalódást okozhat a munkavállalóknak.

Nem kell kettős bérrendszer

Miért adnánk fel azt az elvet, hogy ami munkabér, az adó- és járulékköteles legyen, és ellátást garantáljon? Miért csempésznénk be a munkajövedelem közé egy „adómentes nem tudom micsodát”? Ma világos, hogy ha valaki bért kap, az nyugdíjalap, ha meg béren kívüli juttatást, az nem.

S bár a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy kvázi el kell törölni a cafeteriát (=készpénzesítés), a VOSZ tovább küzd azért, hogy ez ne történjen meg, mert a cafeteria rovására véghezvitt bérreformot nem tartja megalapozottnak, és nem szeretnék, ha a társadalmilag hasznos juttatásokat eltörölnék. Vagyis nem támogatják a készpénzesítést, ami kettős bérrendszert jelentene
Helyette működjön egy korszerűsített cafeteria-rendszer, és legyen egy hosszú távú megállapodás arra, hogy bizonyos mértékű bérfejlesztés felett milyen kedvezményeket kaphat a munkáltató. (Ami egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy a bér egy része ne képezzen ellátási alapot!)

Szerinte nem véletlen, hogy nincs még írásos előterjesztés – rafkósan egybe vannak csúsztatva a dolgok – jegyezte meg.

Nő a homály a cafeteria körül

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szintén nehezményezte, hogy nem kaptak írásos anyagot arról, mit tervez a kormány. Egyre nagyobb a homály azzal kapcsolatban, hogy milyen átalakítások várhatóak a cafeteriánál – jegyezte meg. Csak az biztos, hogy lesz, de az irányairól nem tudott felvilágosítást adni az NGM helyettes államtitkára.

Kordás szerint az is fura, hogy a költségvetésben nem tervezték a cafeteriás bevételek és kiadások megváltozását. Miközben a rendszer megváltoztatását meg tervezik. Akkor mi értelme? – tette hozzá. Miért kellene bürokratikus változtatásokat eszközölni, új rendszert megszoktatni a munkavállalókkal, ha az egésznek semleges a hatása?

A MASzSz csak olyan változtatást tudna elfogadni a cafeteriánál, amely javítja, emeli a munkavállalók jövedelmi pozícióit, életszínvonalát – szögezte le. Ez lenne a fő cél. És ebben meg kell jelennie az öngondoskodás és a rekreáció szempontrendszerének is, vagyis olyan elemeknek, amelyek a munkaerő piacképes jelenlétét segítik – tette hozzá.

Készpénzesítés helyett valódi béremelést

A készpénzesítést abban az esetben tartanák elképzelhetőnek, ha tényleges bérnövekedést eredményezne. Nagy kérdés szerinte például az (és erre nem kaptak választ), hogy szja-t vonnának-e a készpénzesített nettó cafeteriából. Nagyon nem mindegy a dolgozónak, hogy igen, vagy nem – jegyezte meg Kordás László. Hiszen ha kell, akkor 15 százalékkal kevesebbet kaphat a munkavállaló – mondta. Ha így lenne, akkor nem támogatnák. És akkor sem támogatnák, ha emiatt a turizmus-vendéglátásban munkahelyek szűnhetnek meg.

Inkább azt szeretnék, hogy béremeléssel segítsék a dolgozók életminőségének javulását. És ha írásos előterjesztéssel készülnének a kormány képviselői egy ilyen megbeszélésre – jegyezte meg.

Hogyan látja a cafeteria-szakértő?

Fata László cafeteriaszakértő a kamarai javaslatról (ami ugye nem törvényjavaslat) nem tudja, mi lehet mögötte. Az indoklás szerint fölösleges étkezési utalványt adni mert hogy úgyis élelmiszerre költenék a pluszpénzeket a dolgozók. Amiben végül is van valami. De ha azt nézzük, amit Dávid Ferenc mondott, hogy vannak, akik azért seftelnek vele, hogy cigire és italra költsék, akkor nem áll meg a kamarai indoklás.

Fata László reagált arra is, hogy az étkezési utalvánnyal kapcsolatban felmerült: sok vele az adminisztráció. Persze ez attól is függ, hogyan valósítják meg a juttatást. A papíralapú Erzsébet-utalványnál valóban több az adminisztráció, mint az elektronikus SZÉP-kártyánál. De ha kártyára megy az étkezési hozzájárulás, akkor nincs különbség.

Munkavállalói érdekképviseletekkel beszélve azt szűrte le: ők fontosnak tartanák, hogy a dolgozó tudjon enni, akár úgy, hogy a munkáltató meleg étkezést biztosít. És szerencsésnek tartanák, ha erre lenne kedvezmény.

Mi lesz az öngondoskodással?

Mivel az OTP Egészségpénztár közelmúltban tartott rendezvényén azt hallottuk, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) folytat egyeztetéseket a cafeteria öngondoskodási ágával kapcsolatban, megkerestük a szervezetet is. Az egyeztetés tényét megerősítették, ahogy azt is, hogy a különböző pénztártípusok működési környezetének, lehetőségeinek, határainak, feladatainak áttekintése és előremutató, jobbító, útkereső javaslatok megfogalmazása a jogalkotók felé is a szövetség alapvető érdeke.

Azonban az is kiderült, hogy a cafeteria-rendszer átalakítási terveinek részleteiről nekik sincs információjuk.

Olyan változtatásokat üdvözölnének, amelyek a béren kívüli juttatások rendszerének áttekinthetőbbé tételét, egyszerűsítését célozzák. A szövetség egyetért azzal, hogy a jelenlegi struktúrának vannak olyan elemei, amelyek a gyakorlatban tulajdonképpen egyszerű készpénzjuttatást jelentenek.

Hozzátették még: a cafateriában jelenleg azonos feltételek mellett kell ezekkel a termékekkel versenyeznie a hosszú távú megtakarításoknak.

Az ÖPOSZ fontosnak tartja továbbá (összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek által mondottakkal), hogy az állam által preferált munkáltatói juttatások mind az egyének mind a közösség jövője szempontjából fontos olyan célokat is támogassanak, amelyek nem valósulhatnak meg a béren kívüli juttatások teljes készpénzesítésével.

A Pénztárszövetség leszögezte végül: mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénztárak kiemelt társadalmi jelentőségére tekintettel továbbra is kiemelt helyet foglaljanak el az egészség- és nyugdíjpolitikában.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Stressed out businesswoman on her computer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.