Kármán András leendő pénzügyminiszter a Telex beszámolója szerint a bizottsági meghallgatáson bemutatta egyik leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az államháztartásért fog felelni. Barabás Gyula közgazdász, az elmúlt közel 20 évben az OTP-nél dolgozott, korábban pedig a Magyar Nemzeti Bankban voltak kollégák a Tisza-kormány leendő pénzügyminiszterével.
Nem egyszerűen korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának
– olvasható a beszámolóban.
A leendő pénzügyminiszter meghallgatásán a fideszes Panyi Miklós államtitkári tisztsége okán összeférhetetlenség miatt nem vett részt. Kármán bemutatkozása után a miniszteri meghallgatását azzal indította, hogy kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, tiszta profilú pénzügyminisztérium jön létre. A növekedés újraindítása a miniszterjelölt szerit kiemelten fontosan lesz a következő időszakban, ehhez teljes gazdasági irányváltásra van szükség, aminek három fontos része lesz:
- a termelékenység növekedésére alapozott modell,
- a jelenleginél kiszámíthatóbb szabályozási környezet
- és egy kiszámítható makrogazdasági pálya, ami lehetővé teszi majd az euró bevezetését.
A beszámolóban felidézték, hogy az új pénzügyminiszternek várhatóan nem lesz egyszerű dolga, miután a költségvetési törvényben rögzített költségvetési hiánycélnak (4,22 ezer milliárd forint) az állami az idei évre már 91 százalékát kimerítette, és még csak május közepe van.
Kármán Andrásnak egyébként nem lesz új terep a parlament. 2010-től kezdődően bő egy évig a második Orbán-kormány nemzetgazdasági tárcájának adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, az itthoni ügyek mellett a magyar kormány egyik EU-s kapcsolattartója is volt. Ezután futott be nemzetközi karriert, majd került az Erstéhez, ahol a pénzintézet jelzálogbankját a nulláról építette fel és irányította 2025 nyaráig.
Kármán András a bizottsági meghallgatáson az Mfor beszámolója szerint rámutatott arra, hogy az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikát folytatott, ennek érdekében egyre több dolgozó és nemzetközi tőkére épülő gyárakat vont be. Ez szerinte az összeszerelő-üzem modell, amelynek kezdetben voltak előnyei. Amíg magas volt a munkanélküliség, és alacsony béreken sok embert lehetett bevonni a munkaerőpiacra, csakhogy a termelékenység javulása minimális volt. Szerinte ez volt az eddig követett növekedési modell legnagyobb hátulütője. Kármán András úgy látja: ezért gondolta éveken át tévesen az MNB, hogy a forint folyamatos leértékelése megoldást jelent, miközben a magyar bérek értékét euróban kifejezve alacsonyan tartották.
A pénzügyminiszter-jelölt emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány csak tavaly 46 alkalommal módosította a költségvetést, vagyis átlagosan 8 naponta írta át a számokat. Orbánék 2200 milliárd forintról rendelkeztek tavaly a kormány egyedi kormánydöntésekkel, felülírva a parlamenti jogköröket, ezért szerinte kiszámíthatatlan volt a fiskális politika. Idén ez pedig csak tovább súlyosbodott.
A fontosabb tervezett intézkedések az a alábbiak:
- Egyszerűbb és igazságosabb adórendszert szeretne az új kormány. Enne keretében a 2022 szeptemberében gyakorlatilag kinyírt kisvállalkozások tételes adóját visszahozzák, mondván, a vállalkozóknak szükségük van egy egyszerű adózási formára.
- Mivel a különadók rendszerét torznak tartják, ezek súlyát fokozatosan csökkentik és egy kiegyensúlyozottabb adórendszert alakítanak ki.
- Az új kormány felülvizsgálja a társaságiadó-kedvezmények rendszerét, megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményeket, valamint a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését.
