Belföld
Budapest, 2016. november 24.
Kniznerné Körmendi Zsuzsanna gyermekével, Krizner Benjáminnal (b), valamint Wurglics Gábor gyermekével, Wurglics Noémivel egy-egy steril kamrában a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórházban, a Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs osztályon 2016. november 24-én. Ezen a napon az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány 30 millió forintos támogatást adott át technikai újításokra a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat számára a kórházban.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Mutatjuk, miért nincs fogalma a kormánynak, mekkora az orvoshiány

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 02. 09. 16:50

Korábban a témában:
  • Minden kórházi kezelésre kényszerülő állampolgár a saját bőrén tapasztalja, a kormányzatnak még sincsenek információi arról, hogy az intézmények az egész országban drámai orvoshiánnyal küzdenek.
  • Elvileg már évek óta működnie kellene az egészségügy humánerőforrás monitoring rendszerének. Az eredeti terv az volt, hogy legyen egy folyamatosan frissülő adatbázisra épülő weboldal, amelyen bárki – köztük a kormányzati vezetők is – utánanézhetne az aktuális létszámadatoknak, és néhány kattintással megtudhatná, hogy egy-egy kórházban az adott időpontban mennyi és milyen végzettségű orvos dolgozik.
  • A rendszerre 2012 és 2015 között elköltöttek félmilliárd forintot, de végül csak egy nem kereshető, 100-200 oldalas PDF-dokumentumokból összetákolt internetes oldal lett az eredmény.

Január közepén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István nagyon borúlátó levelet írt az egészségügy vezetőinek, amelyben arra hívta fel az egészségügyért felelős miniszter és a szakállamtitkár figyelmét, hogy az országos sürgősségi betegellátásban csaknem 500-zal kevesebb a szakképzett orvos, mint amennyire szükség lenne. A MOK elnöke szerint jelenleg kevesebb, mint 140 megfelelő szakképesítéssel bíró orvos dolgozik a kórházak sürgősségi osztályain, jóllehet, az érvényes előírások szerint a működési minimumfeltételek teljesítését körülbelül 600-an tudnák ellátni. A MOK tudomása szerint 103 kórház végez akut ellátást, a folyamatos munkarend biztosításához pedig havi szinten minimum 6 szakorvos műszakvezetőt kellene beállítani.

A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek címzett levélből az is kiderül, hogy az adatok összegyűjtéséhez a kamarának – területei szervezeti bevonásával – saját információgyűjtő akciót kellett indítania.

Égerék egyenként keresték meg a kórházakat, hogy beszerezzék a személyzeti adatokat, de – állításuk szerint – még azzal is meg kellett küzdeniük, hogy az intézmények egyáltalán nyíltan el merjék mondani, hogyan állnak. Az érintettek a MOK-elnök szerint tisztában voltak vele, hogy a kamara az ő érdekükben igyekszik fellépni, a magukat megfélemlítve érző orvosok azonban számos helyen kitértek a válaszadás elől. Végül a kórházak feléből megkapták a pontos számokat.

A szaktárca viszont – eleve kétségbe vonva a MOK adatait – az Index kérdésére azt állította, hogy nincs tudomása orvoshiányról.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra sem a szolgáltatóktól, sem a Kórházszövetségtől eddig nem érkezett olyan jelzés, amely a MOK által felvetett problémára irányult volna.

Hitelesebb adatuk azonban nekik sincs.

Néhány PDF 500 millióért

Nem véletlen, hiszen az egészségügyben dolgozók létszámadatait mutató rendszer nem működik. Legalábbis nem úgy működik, hogy az egy folyamatosan frissülő, aktuális és jól kereshető statisztikai adatbázistól elvárható lenne.

A humánerőforrás monitoring rendszer (HMR) projektje 2012-ben indult az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (akkor még a hasonlóan hosszú nevű jogelődje, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) égisze alatt. Az adatkezelés az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENNK) feladata volt korábban is, sőt papíralapon ma is lehet tőlük – 20 napos határidővel – speciális információkat kérni. Ehhez csak egy kérelmet kell beadni postai úton, és a központ eldönti, teljesíthető-e az adatkérés.

Az intézmény az 500 milliós TÁMOP-pályázatban vállalta, hogy amit az uniós pénzből létrehoz, abból a kormány, az ágazati vezetés és az érdeklődők valid adatokon alapuló képet kaphatnak a magyar egészségügyben dolgozók helyzetéről. Annyira pontos képet, hogy arra akár az egészségügyi HR-stratégia kialakítását, valamint a későbbi ágazati döntéseket is alapozni lehet. A rendszer megjelenítésére egy olyan klasszikus „portál” létrehozását ígérték, ahol a statisztikák lekérdezése, az adathalászat mellett hírblokkok és állásajánlatok között böngészhetnek a látogatók.

Az uniós pályázatot 2015-ben sikeres teljesítéssel lezárták.

Új portál azonban nem készült, csupán az ENNK honlapján nyílt egy Humánerőforrás Monitoring Rendszer című aloldal. Ott azonban egy éven keresztül, 2016 nyaráig kizárólag a „Feltöltés alatt” üzenet volt olvasható. A helyzet akkor változott, amikor a Népszabadság rákérdezett, mikor tervezik bekapcsolni az elvileg kész rendszert. A sajtóérdeklődés nyomán az oldalra hosszú PDF dokumentumok kerültek ki. Az „Éves beszámolók az egészségügyi ágazati humánerőforrás helyzetéről” rovatban jelenleg 2015-ös a legfrissebb beszámoló, amit több intézmény adatszolgáltatásából állítottak össze.

Nem kétséges, hogy az éves beszámolók, bértáblák is jelentős munkabefektetéssel készültek, de ezek áttekintése, értelmezése nem könnyű feladat.

Szakértő segítségével megnéztük, hogy a 2015-re vonatkozó 178 oldalas PDF-ből – eltekintve a több mint egy éves lemaradástól – kinyerhetőek-e a sürgősségi betegellátó osztályokon dolgozó orvosok létszámadatai, amelyekről Éger István írt Balog Zoltán miniszternek. Kiderült, hogy a félmilliárdos nyilvántartásból csupán az tudható meg, hogy hány fő került az alapnyilvántartásba mint sürgősségi orvos, vagy az, hogy a szakképzés elkezdése szerint kik jártak sürgősségi szakra, arról azonban semmi sem olvasható, hogy hol és mennyien dolgoznak sürgősségi területen a kórházakban.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.