Nyaranta már alig esik eső Magyarországon, és az a kevés csapadék is elpárolog, mielőtt felszínt érne, ami lehullik. Hazánkban emiatt egyre súlyosabb léptéket öltenek az aszályos időszakok, helyenként már szavannára emlékeztető körülményeket figyelhetünk meg. Szakértőt kérdeztünk arról, miért nincs elég eső az országban, van-e szerepe ebben a jégkármérséklő rendszernek és hogyan mérsékelhetnénk a vízhiányt.

Magyar kutatók olyan mesterségesintelligencia-alapú rendszert fejlesztettek, amely az állatok egyedi mintázatai alapján rendkívül gyorsan és nagy pontossággal képes azonosítani az egyedeket, ezzel új lehetőségeket nyitva a természetvédelemben és a vadbiológiai kutatásokban.

Felszíni és felszín alattai vizeink egyaránt fogyatkoznak, az Alföldön lassan már a súlyos aszály számít a normának és hosszabb távon a városokban is borzalmas lesz élni a vízhiány, a felmelegedés miatt. Ezeket tudtuk meg a Magyar Tudományos Akadémia vízvisszatartással foglalkozó konferenciáján, ahol a felszólaló szakértők szerencsére lehetséges megoldásokat is felvázoltak a nem túl derűs kilátások mellett.

Az emberi civilizációt veszélyeztető legnagyobb válságok között kiemelt helyen szerepel a klímaváltozás és annak hatásai. A megoldást sokan új technológiák megjelenésétől várják, amelyek valamilyen módon képesek lehetnek mérsékelni, esetleg nullára csökkenteni a kibocsátásunkat. Szakértőt kérdeztünk: valóban remélhetjük-e ilyen fejlesztésektől az élhető jövőt.

Lapunkhoz egy helyi önkormányzati képviselő juttatott el videófelvételt a feltételezett jogsértésről.

A magyar tájak kiszáradnak, termőföldjeink tönkremennek, ezzel együtt pedig az élhető jövő reménye szép lassan kifolyik a kezeink közül. Szakemberek egy csoportja összegyűjtötte, milyen lépéseket kellene tennünk a magyar mezőgazdaság és a vízkészletek túléléséért.