Tudomány zöldövezet

Gajdos László megmutatta, hogyan próbálják megtartani országszerte a vizet

Gajdos László / Facebook
Homokzsákokból építenek mederelzárást a Közép-Duna-völgyben.
Gajdos László / Facebook
Homokzsákokból építenek mederelzárást a Közép-Duna-völgyben.

Az elmúlt egy hétben számos bejegyzést osztott meg Gajdos László, amelyekben vízmegtartási módszereket, gyakorlatokat mutatta be országszerte. Az élő környezetért felelős miniszter beszámolói alapján ezeknek az intézkedéseknek, illetve a novemberi esőnek köszönhetően több kiszáradt területen is újra megjelent a víz.

Idén novemberben sok hónapnyi szárazság után végre számottevő csapadék érkezett hazánkba. Ez azonban önmagában még kevés ahhoz, hogy felszámolja az aszályt, ugyanis az év során olyan jelentős vízhiány alakult ki a talajban, amit egyetlen esős időszak nem tud orvosolni. Erre korábban Gajdos is felhívta a figyelmet, és kiemelte, hogy az ősszel lehulló csapadék nem elegendő, azt meg is kell tartani a tájban. A miniszter Facebook-posztjai arról tanúskodnak, hogy a vízügyi igazgatóságok és nemzeti parkok szakemberei már dolgoznak is ezen.

Baján és környékén például betétpallós elzárásokat helyeztek el a Bácsbokodi-Kígyós-csatornán, a Kígyós-főcsatornán és az Árkosdombi-csatornán, a medrekben pedig terméskőből és homokzsákokból építettek mederküszöböket, amelyek lelassítják a víz áramlását, így több ideje marad beszivárogni a talajba. Az Ős-Dráva térségében zárva tartják a zsilipiket és duzzasztókat, hogy a víz ne távozzon feleslegesen a Dráva irányába, és hasonló műtárgylezárással igyekeznek megőrizni a vizet a Balmazújváros melletti 200 hektáros Nagy-sziken is.

5 fotó

A Gerje és a Kis-Gerje mentén vízvisszatartási céllal eddig 50 különböző méretű fenékküszöb-rendszert építettek ki a Hosszúcsemői Tőzegláp vízőrzői, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a KÖTIVIZIG munkatársai.

A közös munka gyümölcse a napokban lehullott és összegyülekezett csapadék hatására vált látványossá, miután Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd térségében szakaszosan összegyűlt a víz a mederben ott is, ahol nincs tisztított szennyvízbevezetés

– írta Gajdos László.

Az Alsó-Tisza vidéken, a Fehértó-Majsai főcsatornán a helyi gazdálkodók és a vízügyi szakemberek közös erővel építettek ki egy big-bag zsákos mederelzárást, hogy helyben tartsák a lehulló csapadékot. A Tiszalöki Vízlépcsőnél a duzzasztási szintet 470 centiméterre emelték, amivel akár 1,5–2 millió köbméter vizet is vissza lehet tartani.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén homokzsákokból, földből és más természetes anyagokból emeltek ideiglenes vízvisszatartó elzárásokat a medrekben. Emellett több mint 200 hektáron végeztek sekély árasztást legelők területén.

7 fotó

A Dobolyai-csatornán szintén homokzsákokból építettek fenékküszöböt, hogy ezzel a víz áramlási sebességét csökkentsék, és több idő maradjon arra, hogy a víz beszivárogjon a környező területekre, ezzel gyarapítva a talaj vízkészletét. A Marcal mentén kő fenékküszöbökkel igyekeznek helyben tartani a vizet.

A Körös, a Tisza és mellékfolyóik vizét eközben csatornákba vezetik be vízpótlási céllal.  Taktaköz és az Inérhát–Tiszadob térségének csatornáiba. Ezzel arra rászuroló erdőkbe, tavakba és holtágakba jutnak vízutánpótlást a szakemberek.

Hogy a Tisza-kormány vízmegtartási intézkedései mennyire lesznek eredményesek, a következő évben derülhet ki. Gajdos László reményei szerint a jövő nyári száraz időszak kevésbé lesz kritikus az ideinél a vízőrző gyakorlatoknak köszönhetően.

További cikkeink a magyarországi vízhiányról alább olvashatók:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik