Tudomány

Fáj, viszket és piros: ezért érezhettük durvábbnak az idei szúnyogcsípéseket

Getty Images
Getty Images
Nem feltétlenül a mi hibánk, ha az idei szezonban durvábbnak éreztük a szúnyogcsípéseket: rengeteg a tigrisszúnyog, a nyáluk pedig hevesebb tüneteket okozhat. Az inváziós faj az egyik evolúciós bravúrt hajtja végre a másik után, télen, a lakásban is megcsíphet, sőt, emberi környezetben szaporodhat is a hideg évszakban. Ez pedig rossz hír a kutyásoknak, mert a tigrisszúnyog is terjesztheti a szívférgességet. A szúnyogirtás jövőjét adatalapú, kombinált módszerek jelentik, a tigrisek ellen pedig elengedhetetlen a lakosság közreműködése.

Gyors körkérdés az ismerőseim között alátámasztotta személyes tapasztalatomat, miszerint az idei szezonban mintha mindenhol valamiféle új, mutáns szúnyogokkal sodort volna össze a sors. Cseppet sem reprezentatív közvélemény-kutatásom alanyainak túlnyomó többsége a korábban megszokottnál intenzívebb tünetekről számolt be a szúnyogcsípések kapcsán: erősebb fájdalom, hosszan tartó, akár vissza-visszatérő viszkető érzés, kiterjedt, nehezen múló bőrpír és duzzanat volt a leggyakoribb panasz. Mi történt a szúnyogainkkal? Vagy velünk? Kiderült, hogy az egyéni érzékelésen túl is létezhet magyarázat.

Településeken és azok közelében az idén már egyértelműen a tigrisszúnyogok dominálnak, az idegenhonos faj csípése pedig valóban kiválthat hevesebb reakciókat – ha még nem találkoztunk vele.

A „tigrisek” ilyen mértékű előretörése szomorú, de évek óta előre jósolt jelenség. Innentől kezdve a még több szúnyogcsípés és a nappali szúnyogtámadások is életünk részévé válnak, miközben megnő olyan lokális járványok kockázata, mint a dengue vagy a chikungunya. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor munkacsoportjának eredményei azt mutatják, hogy a biológiai szúnyoggyérítő módszer ökológiailag ugyan sokkal előnyösebb a kémiainál, ám utóbbiról sem mondhatunk le, ha kórokozókat terjesztő inváziós fajok ellen kell fellépni. A tigrisszúnyog elleni küzdelem sikeréhez pedig a lakosság aktív részvétele is elengedhetetlen. Dr. Garamszegi László Zsolttal, a munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Már tigrisszúnyogból van a legtöbb

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából kiderül:

  • egyes helyeken már a tigrisszúnyog csíp leggyakrabban embert;
  • miért okozhat durvább reakciókat a tigrisszúnyog nyála;
  • a tigrisszúnyog evolúciós bravúrja;
  • télen is aktív lehet, csíphet szívférgességgel fertőzheti a kutyákat;
  • hogyan kerül szervezetünkbe a szúnyog nyála;
  • az idei évben visszaszorultak az őshonos csípőszúnyogok;
  • miért van szükség a lakosság aktív közreműködésére a tigrisszúnyog ellen;
  • illetve a szúnyoggyérítésnél kombinálni kell a módszereket, és szükség van a lakosság bevonására.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik