A tartós hőség és a vízhiány következtében mintegy 150 tonna hal pusztult el a rétimajori és rétszilasi halastavakban – derül ki az Aranyponty Halászati Zrt. közleményéből. A vállalat szerint közvetlen állományveszteség értéke megközelíti a 165 millió forintot, a kár azonban nemcsak gazdasági: Magyarország egyik legjelentősebb, gazdálkodással fenntartott vizes élőhelyrendszere veszélybe került.
A cég azt írja, a tavak vízszintje a rendkívül száraz időjárás, a tartós hőség és az elégtelen vízellátás miatt kritikusan lecsökkent. Emiatt egyes tavakban teljes vagy részleges halpusztulás következett be. A rétimajori halastavak hat–nyolc hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak.
Eközben ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán – csökkentett vízmennyiséggel ugyan, de – továbbra is zajlik az öntözéses növénytermesztés, ami miatt a lejjebb fekvő halastavakhoz már nem jut el a halállomány fenntartásához szükséges vízmennyiség.
A válság azonban nem kizárólag Rétimajort érinti. Magyarország mintegy 27 ezer hektárnyi működő halastóterülettel rendelkezik. Ezek jelentős része sekély, párolgásnak kitett, csatornákon keresztül ellátott rendszer, amelynek működése a téli feltöltéstől és a nyári vízpótlástól függ.
Fontos élőhelyek kerültek veszélybe
A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-terület, valamint a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Rétimajorban eddig hozzávetőleg 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, amelyek számára a tavak fontos, nehezen helyettesíthető élőhelyet jelentenek.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint halastavak, illetve a halastavi gazdálkodást egyszerre szolgálja a biodiverzitást, a vízvisszatartást, a klímaalkalmazkodást, a vidéki gazdaságot és a kulturális örökség megőrzését.
A cég szerint ezért a meglévő halastavak víztározó képességének helyreállítása nem kizárólag ágazati támogatás lenne, hanem olyan összehangolt vízgazdálkodási és természetvédelmi befektetés, amelynek haszna az egész társadalomnál jelentkezik. Úgy vélik, három fontos intézkedésre lenne szükség:
1. a halastavakban élő állatállomány életben tartásához szükséges minimális vízigény tényleges figyelembevételére rendkívüli vízhiány idején,
2. a meglévő halastavak rekonstrukciójának, kotrásának, valamint a vízvisszatartási és vízpótlási kapacitások fejlesztésének támogatására,
3. illetve a halgazdaságokra alkalmazható biztosítási, kárenyhítési és ökoszisztéma-szolgáltatási kompenzációs rendszer kialakítására.
Magyarországon az egyre intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok hosszú évek óta súlyos problémát jelentenek. A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot, az előző kormányok mégsem hajtottak végre olyan érdemi intézkedéseket, amelyek a vízhiány enyhítését célozták volna.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter most azt ígéri, hogy a jövőben ez máshogy lesz. A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók:
- Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni
- „A fák azt üzenik: baj van” – már erdeink sem bírják a hőséget és szárazságot
- Ezermilliárd forintból lehetne elkezdeni az ország vízpótlását
- „Nem akarom, hogy a hazámból sivatag legyen” – szegedi civilek fogtak össze a kiszáradó Alföldért
- Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz
- „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást
- Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól
