Mintegy 100 ezer tonnányi káros vegyszer környezetbe jutását mulasztotta el megakadályozni az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) új jelentése szerint. A szervezet úgy véli, a Bizottság ezzel több EU-s törvényt is megszegett, és élelmiszerrendszerek, valamint ivóvízkészletek szennyezését tette lehetőve.
Az Európai Bizottság négy éve, 2022. április 25-én jelentette be a vegyi anyagok visszaszorítását célzó ütemtervét, amely célkitűzése szerint 22 ártalmas vegyszercsoportot vezetett volna ki az európai piacról 2030-ig, azok fokozatos korlátozásával. Ezek közé tartoznak többek között a rákkeltő égésgátlók, a hormonháztartás megzavarására alkamalmas biszfenol, a számos mérgező anyagot tartalmazó PVC, illetve az örök vegyi anyagokként is ismert per- és polifluor-alkil anyagok (PFAS).
Négy évvel az ütemterv bejelentése után az EEB azonban úgy találta, hogy a megnevezett 22 vegyszercsoport csaknem kétharmadának nem haladt megfelelő ütemben a korlátozása, sőt sok esetben teljesen leállt vele a Bizottság. Az ütemterv listáján akadnak olyan tételek, amelyek szabályozása egyáltalán nem mozdult előre az elmúlt négy évben, másikaké pedig hónapokkal vagy évekkel van a kitűzött vállalás mögött.
A Bizottság késlekedése miatt legalább 98 355 tonnányi olyan szennyező anyag kerülhetett a környezetbe, amelyek kijutását az ütemterv betartása megakadályozta volna.
A Bizottság érdemben sosem magyarázta meg a késlekedés okát, az EEB azonban úgy véli, részben az Antwerpeni Nyilatkozat állhat a háttérben. Ezt a megállapodást 2024-ben írták alá az Európai Unió vezetői, illetve az európai ipar legnagyobb képviselői. A nyilatkozat célja a versenyképes európai gazdaság biztosítása, kritikusai viszont úgy látják, ez a környezetvédelmi szabályozások leépítésével jár együtt. Az EEB például úgy fogalmazott, a nyilatkozat az európai vegyipar, köztük a kontinens legnagyobb szennyezőinek gazdasági érdekeit előrébb helyezte az emberek egészségénél és a környezet megóvásánál, ami számos EU-s törvényt megsért.
