Tudomány

60 ezer éves neandervölgyi fogorvos nyomaira bukkantak

neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
Zubova et al., PLOS One , 2026, CC-BY 4.0
A neandervölgyi fogorvos munkája.
neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
Zubova et al., PLOS One , 2026, CC-BY 4.0
A neandervölgyi fogorvos munkája.

A mai Oroszország területén, egy barlangban találhattak rá az első „fogorvosi kezelés” nyomaira – írja a Science Alert. A szakértők szerint a mintegy 60 ezer éves,  neandervölgyi bal alsó állkapcsából származó zápfog olyan mély lyukat rejtett, amelyet nem lehet pusztán a szuvasodással magyarázni.

Az őskorban az élelem megtalálása önmagában is komoly kihívást jelentett, és mivel a fájdalomcsillapítás még gyerekcipőben járt, a fogfájás akár élet-halál kérdéssé is válhatott. A leletek szerint ilyesmi történhetett a megtalált fog tulajdonosával, amelyre szélsőséges választ adott. Az orosz kutatók szerint a nyomok arról árulkodnak, hogy egyfajta őskori gyökérkezelést kezelést hajtottak végre, mely során eltávolították a fog legbelső, sejteket, ereket, idegeket tartalmazó részét, a fogbelet – amelyhez egy éles kőeszközt használtak.

Amennyiben a csapatnak igaza van, mindez arra utal, hogy a neandervölgyiek meglepően fejlett fogászati ​​módszert alkalmaztak az akkori ismereteikhez mérten.

neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
neandervölgyi, fogorvos, kezelés, kutatás, oroszország
4 fotó

Szokatlanul profi módszert alkalmaztak

Kszenyija Kolobova, az Orosz Tudományos Akadémia régésze szerint a fog „jelenleg a szándékos fogászati ​​beavatkozás legkorábbi ismert bizonyítékát képviseli”, amelyet korábban a Homo sapienshez társítottak. Mint mondta, amikor először meglátták a fogat, az első gondolatuk az volt, hogy ez valószínűleg csak egy foggyökér, ahol a korona természetes úton letört. Alisa Zubova, a csapat fogakra szakosodott antropológusa azonban mikroszkóp alatt is megvizsgálta a fog felszínét, mely során tiszta, lineáris nyomokat talált, amelyek a forgó, fúró mozgásra jellemzőek.

Azt is láttuk, hogy az üreg valójában három, egymást átfedő mélyedésből áll. Ezt már nem lehetett betegséggel vagy balesettel magyarázni. Ez szándékos, gyakorlatias kezelés volt

– mondta Kolobova.

A PLOS ONE szaklapban megjelent kutatás szerint természetesen a neandervölgyieknek nem voltak precíz fogfúróik, a szakemberek szerint így minden bizonnyal egy éles jáspis darabot használtak e célra. Habár ez egy elég ritka ásványnak mondható, több olyan lelet is van, amely azt bizonyítja, hogy az Oroszország ezen részén élő neandervölgyiek akkoriban már használtak ilyet másfajta eszközök készítéséhez.

A felfedezés újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a neandervölgyiek kultúrája messze túlmutatott azon, mint amit korábban gondoltunk. A leletek ugyanis arra utalnak, hogy a neandervölgyiek eltemették halottaikat, barlangokat díszítettek, gondoskodtak közösségeikről, és az orvoslással is kísérleteztek.

Kapcsolódó
neander-völgyi és modern ember keveredése.
Évezredeken át szexelhettünk a Neander-völgyiekkel
Kevesen vágtak bele, de egész Eurázsiában folytak a légyottok.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik