Egyre jelentősebb mértéket ölt az azbesztszennyezési botrány, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy Ausztriából azbeszttel szennyezett szerpentinit zúzottkő került Magyarországra. A Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein és Pilgersdorf térségi bányákból beszállított kőzúzalék az elmúlt évek alatt az egész Nyugat-Dunántúlra jutott. A legsúlyosabb helyzet Vas megyében, azon belül Szombathelyen van, de Győr-Moson-Sopron megyében és Zala megyében is használták az anyagot.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a városban sok magáningatlan-tulajdonos ilyen zúzottkövet használt a kocsifeljárók, udvarok burkolására, ahonnan a napi forgalom felhordta a szennyezett anyagot az utcákra is.
Mint írja, különösen felháborító, hogy az osztrák bányák ezt az azbeszttel szennyezett kőzúzalékot tanúsítvánnyal, igazolással árulták a magyarországi magánembereknek, cégeknek, kereskedőknek és Tüzépeknek, súlyosan megtévesztve azokat. Az önkormányzat ezért vizsgálja az osztrák bányák elleni fellépés jogi útjának lehetőségét, ahogy számos kereskedő és Tüzép is. A városvezető úgy értesült, hogy a négy kőbányát már bezárták az azbesztszennyezés miatt.
Az azbesztszennyezési botrányt jelentős közfelháborodás övezi: a polgármester szerint rengetegen fordultak az önkormányzathoz és az állami kormányhivatalhoz, különböző méréseket végeztetni, sokszor olyan tíz- vagy még több éves, egyértelműen nem szerpentinit zúzottkő vizsgálatának igényével is, amely jelentősen lassítja a laboratórium munkáját.
Nem tartalmaz azbesztet például:
- a betonőrlemény,
- a mészkő,
- a fehér murva,
- a téglatörmelék,
- a mosott kavics,
- a magyarországi eredetű bazalt
- és más, igazoltan nem az érintett osztrák bányákból származó anyag.
Ezért arra kérik a lakosságot, hogy ne tekintsen minden murvás, kavicsos vagy zúzottköves felületet automatikusan veszélyesnek. Bejelentést elsősorban azok tegyenek, akiknél felmerül, hogy az udvarba, kocsibejáróba, parkolóba vagy útburkolatba került zúzottkő osztrák eredetű, szerpentinitjellegű anyag lehet, különösen, ha annak származása szállítólevél, számla, minőségi tanúsítvány, beszállítói adat vagy kivitelezői információ alapján az érintett bányákhoz köthető.
