I. József magyar király és német-római császára 315 éve, 1711. április 17-én hunyt el. Uralkodása nehéz időszak volt: Magyarország határain belül és kívül is fegyveres konfliktusokkal kellett megbirkóznia – derül ki a Rubicon cikkéből.
József 1678. július 26-án született I. Lipót legidősebb fiaként. 1705. május 5-én lépett trónra, ekkor már négy éve dúlt a spanyol örökösödési háború, a Rákóczi-szabadságharc pedig csaknem két éve. Mivel József apjához képest jóval nagyobb megértést mutatott a magyarok szuverenitási vágya iránt, és külföldi szövetségesei is a szabadságharc lezárására ösztönözték, számos békeajánlattal kereste meg Rákóczit. Egyebek mellett közbocsánatot, vallásszabadságot, a rendi alkotmány visszaállítását ígérte a felkelőknek a békéért cserébe, a folyamatot azonban lassította, hogy az Erdélyi Fejedelemséget nem volt hajlandó elismerni – írja a Múlt-kor.
Végül csak 1711-ben kezdődhettek meg a szatmári békéhez vezető tárgyalások, ám József még azelőtt meghalt, hogy megláthatta volna ezek eredményét.
A királyi udvar eltitkolta József halálát, nehogy ez meggátolja a béke megkötését. Néhány nappal később a szatmári békét aláírták. Józsefet a magyar trónon öccse, III. Károly követte.
Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:
