A Várkert Bazárban, a felsőoktatási és kutatási miniszterek informális találkozóján mondott beszédet Krausz Ferenc, Nobel-díjas magyar fizikus. Az októbertől Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter tudománypolitikai főtanácsadójaként dolgozó tudós felszólalásában kitért arra, mik szerinte az emberiség legégetőbb problémái jelenleg, de azt is megemlítette, hogyan akadályozza kutatásait az Európai Bizottság.
A tudós Európa jövőjének egyik legfontosabb kérdésének tartja, hogy mennyire tud versenyképes lenni a kutatás és innováció területén, ez ugyanis a gazdasági versenyképességére is kihatással van. Szerinte az alapkutatás az egyetlen emberi tevékenység, amellyel úttörő felfedezések tehetők, amelyekből aztán az életünket jobbá tevő technológiák is létrejöhetnek.
Az emberiség legnagyobb kihívásai a 21. században a globális felmelegedés megállítása, a természet megóvása, a jólét megőrzése a gazdag országokban, annak elérése a fejlődő államokban és minden ember egészségének megőrzése. Utóbbi rendkívül fontos, hiszen évente 17 millióan halnak meg idő előtt olyan nem fertőző betegségektől, mint a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek
– mondta.
Hozzátette: ezeknek az embereknek a 86 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban él, ahol az egészségesen várható élettartam 10–20 évvel rövidebb, mint a fejlett országokban. Ez az élethelyzet körülbelül 3 milliárd embert érint, csaknem a Föld lakosságának felét, akik egyre kevésbé tűrik ezt el. Éppen ezért az ő helyzetük javítása nemcsak erkölcsi felelősségünk, de elengedhetetlenül szükséges az emberiség túléléséhez is.
🔬 #COMPET Research
We had the honour to have Professor Ferenc Krausz, 2023 Nobel laureate as a guest speaker during the second day of the informal meeting of Higher Education and Research Ministers. The Hungarian presidency is convinced that improving the effectiveness of the… pic.twitter.com/lVF2GBVuM5— Hungarian Presidency of the Council of the EU 2024 (@HU24EU) September 18, 2024
Az egészségügyben jelenleg rengeteget költünk orvosi kezelésekre, pedig valójában a szűrésekre és a megelőzésre kellene koncentrálni, így ugyanis jóval olcsóbban lehetne fellépni a betegségek ellen. Éppen ezért ez a szemlélet a szegényebb országokban nagy segítség lenne, de a fejlett régiókban is rengeteget spórolhatnánk vele.
Ehhez járul hozzá Krausz Ferenc és kollégái kutatása, amely során tudományos kíváncsiságból kísérleteztek attoszekundumos fényimpulzusok generálásával. Mint később kiderült, munkájuk az orvostudományban is hasznos felfedezést eredményezett, amely jelentősen megkönnyíti a rák korai felismerését. Céljuk az, hogy olyan, a szegény országokban is könnyen hozzáférhető eszközt hozzanak létre, amellyel egy rendellenességet még azelőtt észrevesznek a szervezetben, hogy az súlyos betegséggé fajulna.
Krausz elmondta, hogy kutatásaikban több ország egyetemei és kutatóintézetei is részt vennének, azonban például a lengyel Wrocław Egyetem csatlakozását megakasztotta, hogy az Európai Bizottság kizárta az Erasmus+ és a Horizont Európa támogatásokból az alapítványi magyar egyetemeket. A döntés értelmében Krauszék sok magyar kutatóhoz hasonlóan nem pályázhatnak finanszírozásért a Európai Kutatási Tanácsnál. A magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel azért tiltották meg, hogy szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, mert az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
