Az Európai Unió Copernicus klímaváltozás-figyelő szolgálata a közelmúltban jelentette be: a 2024. júniusi globális átlaghőmérséklet csúcsot döntött, a mérések kezdete óta nem volt ilyen forró a hónap. Ez egyben azt is jelenti, hogy zsinórban a 13. alkalommal dőlt meg a havi átlag rekordja.
Mekkora szerepe van az utóbbi idők szélsőségében az emberi tevékenységnek, illetve mekkora a természetes El Niño ciklus melegítő hatásának? Számíthatunk-e az elkövetkező hónapokban újabb rekordokra, és kell-e féltenünk az egészségünket a forróságtól? Többek között ezekről kérdeztük Molnár László meteorológust.
Nem foghatjuk az El Niñóra
„Az erősebb El Niño a globális átlaghőmérséklethez nagyjából két-háromtized Celsius-fokot ad hozzá, míg »ellentetje«, a La Niña két-háromtized mínuszt. Összességében tehát mintegy félfokos mozgástérről beszélünk” – mondja a 24.hu-nak a szakértő.
Az elmúlt 13 hónap példátlan fajunk történetében, és valószínű, hogy a forróság kitart. Július második hetében Magyarországra például ismét visszatért a hőség, és gyanítható, hogy a július világszerte abszolút átlag feletti lesz. Molnár László ugyanakkor hozzáteszi: az ember gyakran csak a rekordra kapja fel a fejét, pedig másra is kellene figyelnünk, hiszen a felmelegedés trendje önmagában ijesztő.
Pusztán Magyarországot nézve az idei június „csak” ötödik volt a sorban, ez azonban már határozottan extremitást jelent. „Definíció szerint szélsőségesnek nevezhető, mivel a felső 5 százalékban van, úgy is mondhatnánk, száz évből ötször következik be hasonló. A június is nagyon meleg volt, a július pedig ennél is forróbbnak ígérkezik, mivel durván extrém hőmérsékletek várhatnak ránk” – emeli ki.
Mint hozzáteszi, a hónap első 4-5 napja ugyan normális volt, ám később megkezdődött az átlagosnál melegebb periódus, amelynek része a héten tapasztalható kánikula. Ahogy a meteorológus fogalmaz: múlt péntek óta beindultak a rakéták, már jelentősen az átlag felett járunk.
Enyhülést hozhat a La Niña?
Többekben felmerülhet a kérdés, hogy az El Niño végeztével várható-e enyhülés. Korábbi előrejelzések alapján a La Niña 2024 nyarán vagy őszén veheti kezdetét, Molnár László szerint ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések alapján ennek esélye lecsökkent.
„Hőmérsékleti szempontból a Kárpát-medencében, illetve Európa nagy részén az El Niño és a La Niña közötti semleges állapot egyébként nyári felforrást eredményez, furcsamód pedig a globálisan hűvösebb La Niña okoz extrém nyarakat felénk” – mondja lapunknak. Az El Niño ezzel szemben hőmérsékleti szempontból kiegyensúlyozottabb évszakokat eredményez: a tél enyhébb, a nyár kevésbé meleg ilyenkor.
Az El Niño a Csendes-óceán középső és keleti részén melegebb tengerfelszínnel jár, ez pedig több nedvességet, valamint komolyabb felhőképződést okoz. A felhők visszaverik a napsugárzást, ami nyáron lejjebb, télen viszont feljebb viszi a hőmérsékletet. Ennek következményeit Európa nagy részén, így Magyarországon is érezzük, a nyár az El Niño alatt kevésbé forró, ugyanakkor csapadékosabb, télen pedig a melegebb időjárás dominál, összességében, az egész évet nézve nő a hőmérséklet.
Bolygónk nagyjából másfél hónapja semleges állapotban van, ami a mi esetünkben csak fokozhatja a hőséget. „Annyira befűtött a légkör, nincs meg a párolgás által hűtő hatás.
Jelenleg a legnagyobb, körülbelül 70 százalékos esély arra van, hogy kitart a semleges állapot a következő hónapokban is
– emeli ki a meteorológus, hozzátéve, hogy talán a télre térhetünk át kissé negatív irányba.