Tudomány

Ezért támadta meg hazánk az egykori Jugoszláviát

Észak-Erdély visszaszerzése után egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnt a Teleki Pál miniszterelnök által kigondolt fegyveres semlegesség politikája. A kiutat a németekkel és a britekkel is jó viszonyt ápoló Jugoszláviához való közeledés jelenthette, így született meg 1940 decemberében a két ország „örök barátsági szerződése”. A dokumentum ugyan csak a szívélyes gesztusok szintjére korlátozódott, de az egyezményt Hitler is támogatta – írja a Rubicon.hu.

Déli szomszédunk 1941. március 26-án csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, másnap azonban puccs buktatta meg a „németbarát” kormányt, miközben az olaszok kudarcot szenvedtek Görögországban. A Szovjetunió elleni támadás küszöbén Hitlernek különösen fontos volt a Balkán stabilitása, ezért Görögország mellett Jugoszlávia megszállásáról is döntött, ezzel egy időben pedig komoly nyomást fejtett ki a közép-európai államokra annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Jugoszlávia elleni hadműveletekhez.

A felvétel a 3. magyar hadsereg délvidéki hadművelete idején készült.

Magyarországnak Bácska és a Bánát visszacsatolását ajánlotta fel a hadba lépésért , amivel a kormány válaszút elé került, és bár ez esetre borítékolható volt a hadüzenet Londonból, végül a támadás mellett döntött. Teleki nem bírta el a felelősség súlyát, 1941. április 3-án az öngyilkosságba menekült, utódja, Bárdossy László pedig megpróbálta húzni az időt. Ez csak egy darabig sikerült. A németek április 6-án támadásba lendültek, 10-én már Belgrádban folytak a harcok, ekkor már félő volt, hogy a háború még a magyarok beavatkozása előtt véget ér, a revíziós remények pedig szertefoszlanak.

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg április 11-én átlépte a trianoni határt, és négy nap alatt végrehajtotta a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék „felszabadítását”.

A német sikereknek köszönhetően az ellenség visszavonulóban volt, a hadműveletek során a magyar hadsereg hivatalosan összesen 467 főt veszített halottakban és sebesültekben, amíg április 15-én elérte a kitűzött célt, a Duna déli szakaszát. Teleki Pál félelmei dacára a Jugoszlávia elleni fellépés még nem váltotta ki Nagy-Britannia hadüzenetét, bár ebben a miniszterelnök öngyilkossága is szerepet játszhatott. Magyarország továbbra is semleges maradt, igaz, a délszláv állam felosztásában játszott szerepe miatt ismét közelebb sodródott a tengelyhatalmak tömbjéhez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik