Tudomány

Fuldokló köhögés, légzéskimaradás, hányás: ilyen az újra terjedő szamárköhögés

Getty Images (Illusztráció)
Getty Images (Illusztráció)
Hosszú lefolyású, kínzó betegség a gyerekek számára, a legkisebbekre életveszélyes lehet. A felnőttek akár tünet nélkül vagy enyhe panaszokkal vészelik át, így akaratlanul fertőzhetnek: csecsemők halnak bele, pedig létezik védőoltás. Gyermekorvost kérdeztünk a szamárköhögésről és a védekezésről.

Az elmúlt hetekben rekordszámú szamárköhögéses esetről számoltak be Horvátországban és Szerbiában. Utóbbi államban már négy gyerek meghalt, miközben 70 fertőzöttet regisztráltak, a betegek felét kórházban ápolják, egyikük állapota életveszélyes. Szerb szakemberek már január elején azt nyilatkozták, hogy a helyzet aggodalomra ad okot, mert a betegség szinte már eltűnt, létezik ellene védőoltás, ám a szülők egyre gyakrabban utasítják el a vakcinát.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményben nyugtatta meg a magyar közvéleményt, itthon a 98 százalék feletti átoltottság miatt nem kell járványtól tartani. A covid-pandémia idején közvetlenül tapasztalhattuk, mennyire fontos az úgynevezett nyájimmunitás kialakítása, de azt is megtanulhattuk: a kórokozók megtalálják a rést a pajzson, vagyis a védtelen szervezetet.

A szamárköhögést okozó baktérium pedig Magyarországon is jelen van.

Mit okoz a szamárköhögés, és hogyan lehet köztünk „észrevétlenül”? Mi a védőoltás jelentősége, és tapasztalható-e az oltásellenesség hazánkban is? Hogyan védhetjük meg a két hónapnál fiatalabb csecsemőket, akiket még nem óv a vakcina? Dr. Nyul Zoltán egyetemi adjunktust, a PTE Klinikai Központ Gyermekklinika Fertőző Osztályának osztályvezető orvosát kérdeztük.

Kínzó rohamok, mintha szamár ordítana

A Bordetella pertussis nevű baktérium okozza a betegséget, amely cseppfertőzéssel terjed emberről emberre és a legragályosabb kórokozók közé tartozik. A baktérium a légutak nyálkahártyáján telepszik meg és szaporodik, a tüneteket az általa kiváltott gyulladás és a termelt toxinok idézik elő, a betegség elsősorban gyerekekre vonatkoztatható klasszikus klinikai kórképe három stádiumból áll.

Az egy-két hét lappangási idő után az első 10-14 napban általános légúti tünetek jelentkeznek, mint egy enyhébb náthánál: köhögés, orrfolyás, rossz közérzet jellemzi, azonban láz általában nincs. Az ember könnyen elintézi azzal, hogy semmi komoly, csak benyelt valami vírust, azonban a tünetek – ellentétben a banális légúti vírusfertőzésekkel – nem enyhülnek, hanem fokozatosan erősödve átmennek a jellegzetes köhögési rohamokkal járó második stádiumba.

Kínzó, makacs száraz köhögés jelentkezik elnyújtott rohamokban. A köhögéssorozatok gyakran hányásba torkollnak, a gyerek alig kap levegőt, oxigénhiányos állapot alakulhat ki. A köhögési sorozatot egy nagy, »húzó« belégzés követi, ennek hangja hasonlít a szamár ordításához, innen a kór elnevezése

– mondja a 24.hu-nak Nyul Zoltán.

A rohamok naponta 10-30 alkalommal is jelentkezhetnek a fertőzés csúcspontján, ez a stádium akár négy-hat hétig is eltarthat. A harmadik szakasz már a megkönnyebbülésről szól, a rohamok fokozatosan oldódnak, de a teljes gyógyulás még mindig hetek kérdése.

KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / AFP Szamárköhögés baktérium (Bordetella pertussis), illusztráció.

Felnőtteknél „semmiség”, csecsemőknél halálos lehet

Jó hír, hogy Magyarországon a védőoltásoknak köszönhetően a fenti ijesztő tüneteket produkáló, gyerekkori szamárköhögés gyakorlatilag eltűnt. A fertőzés áttolódott felnőttkorra, amikor a vakcina hatása már megkopik, viszont ilyenkor már a legtöbb esetben atípusos a lefolyása, panaszokkal is alig jár: elhúzódó, makacs száraz köhögés, amivel a legtöbben még orvoshoz sem fordulnak. Miért? Ez lehet a részleges immunitás miatt vagy azért, mert a felnőtt légutak arányaiban tágabbak, ezért a légúti szűkület is csekélyebb, mint a gyerekeknél.

A baktérium tehát ma is folyamatosan cirkulál felnőttek körében, sok múló, légúti vírusfertőzésnek hitt megbetegedés mögött a Bordetella pertussis állhat, de annyira enyhe vagy nem jellegzetes a lefolyás, hogy nem is ismerik fel.

A legnagyobb veszélyt újszülöttekre és fiatal csecsemőkre jelenti, akik semmiféle immunitással nem rendelkeznek, hiszen az édesanya által biztosított immunvédelem a pertussis ellen elégtelen, és az első védőoltást is csak kéthónapos korukban kapják meg – aztán kétéves korukig még hármat, majd 3 és 7 év között még egyet. Náluk is előfordulhat makacs köhögés, ám jellemzőbbek

a légzésszünetek, légzéskimaradások, melyek következtében oxigénhiányos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki, görcsök léphetnek fel, valamint nem ritka a tüdőgyulladás sem. Az esetek akár egy százaléka is halállal végződhet.

A legkisebbek védelme érdekében nyugaton egyre inkább követett gyakorlat, és Nyul Zoltán is támogatja az anya vakcinálását várandósság alatt. Az édesanya szervezetében termelődött antitestek ugyanis eljutnak a magzatba, aki így már védelemmel jön világra, és még az első két hónapban sem teljesen kiszolgáltatott a kórokozó támadásának. A hazai ajánlás a születendő baba környezetében lévőknek javasolja a védőoltást.

Védelmet az oltás nyújt, és nem csak a babának

A széles körben végzett vakcinázás a nyájimmunitás kialakítása révén a járványügy egyik legnagyobb aduja. Pontos „működéséről” itt írtunk részletesebben Falus András immunológus professzor segítségével, a lényege, hogy a közösséget megóvja a járványtól, de az egyént nem feltétlenül védi a fertőzéstől és annak következményeitől. A nyugati világban azonban még a magas átoltottság mellett is emelkedik a szamárköhögéses esetek száma. Ennek egyik, ám nem kizárólagos oka az egyre érzékelhetőbb oltásellenesség:

Kimutatható, hogy ahol lazult az oltási fegyelem, ott a betegség is gyakrabban üti fel a fejét, és több gyereket érint

– emeli ki Nyul doktor.

Christoph Schmidt / DPA / AFP

Oltásellenesség Magyarországon is hosszú ideje érzékelhető, csakhogy míg sok országban a védőoltás javasolt, addig itthon kötelező. Ez azt jelenti, hogy bármit is gondol a szülő, az előírt védőoltásokat – köztük a szamárköhögés ellenit is – be kell adatni a gyereknek. Aki ezt nem teszi meg, népegészségügyi és szabálysértési bírságra számíthat, illetve a gyámhatóság általában a gyermek veszélyeztetésének minősíti az oltás elmaradását. Legvégső esetben még a családból is kiemelhetik a gyereket, a kérdés jogi hátteréről itt olvashatja a TASZ rövid, logikusan felépített összefoglalóját.

A szamárköhögés elleni vakcinának vannak, lehetnek enyhe, múló mellékhatásai, de az alkalmazott oltóanyagok maximális biztonságához nem férhet kétség. A probléma csupán az, hogy a védelem nem élethosszig szól, a betegség elkerülése érdekében felnőtt korban is 10 évente ismétlésre szorulna, főleg, hogy idős korban, 65 év felett ismét kockázatosabbá válik a fertőzés. Arról nem is beszélve, hogy az akár tünet nélkül hordozó rokonok tudtukon kívül is megfertőzhetik az újszülötteket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik