Tudomány

2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta

Thinkstock Digitális
Thinkstock Digitális

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

A jelentés szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok pedig rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.

A klímaváltozást figyelő szolgálat megjegyezte, 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet.

A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.

A 2023-as szokatlanul magas léghőmérséklet egyik fő oka az óceánok példátlanul magas felszíni hőmérséklete volt. Ennek egyik oka pedig az, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben. A másik ok az El Niño nevű időjárási jelenség, amely néhány évente felmelegíti a Csendes-óceánt. Összességében a globális tengerfelszíni hőmérséklet áprilistól decemberig rekordot ért el.

Alulról súroljuk a felső határt

A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben még melegebb lesz, és az év végére a felmelegedés először lépheti át az 1,5 fokos küszöböt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a párizsi 1,5 fokos cél meghiúsult volna, mivel a hosszabb távú átlagértékeket is figyelembe veszik.

Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke szerint ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött.

Mint mondta, a társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket. Ismeretlen területre lépünk és a messzegyűrűző társadalmi, gazdasági hatásokról (konfliktusok, háborúk, élelmiszer- és vízhiány, betegségek, újabb pandémiák, energiarendszerek és szállítóláncok szünetelései stb.) még csak halvány fogalmaink vannak. Sürgősen és sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell a gazdaságunkat leszoktatnunk a fosszilis energiaforrásokról.

Mától minden, fosszilis energiát használó infrastruktúrába, vagy berendezésbe történő új befektetés belakatol minket egy forróbb éghajlatba. Jobban kell fókuszálnunk arra, hogyan tudunk kevesebb energiából jobban élni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik