Halálos kórt jelentünk a bolygónk számára

Az emberi tevékenység egyre súlyosabb hatást gyakorol a bolygónkra. Éppen ezért 26 nemzetközi tudós 2009-ben megállapított kilenc olyan küszöbértéket, amelyeket monitorozva megállapíthatjuk, mennyire káros a Földre az emberi jelenlét. A Science Advances című szaklapban most újra megvizsgálták ezek helyzetét, az eredmény pedig drámai: kilencből hat kérdésben már túl vagyunk a határon – írja az Interesting Engineering.

A közel 15 évvel ezelőtt végzett kutatás idején még csak három területen léptük át a megengedett értéket: a klímaváltozás, a biológiai sokféleség eróziója, illetve a biokémiai ciklusok roncsolása terén. A friss tanulmányból a klímaváltozás kapcsán kiderült, hogy ugyan a légköri CO2-koncentráció globális határértékét 350 ppm-ben (milliomodrészek per millió) határozták meg, jelenleg 417 ppm-mel a biztonságos működési tartományon kívül vagyunk.

A kémiai szennyezés és a légköri aeroszolok koncentrációja terén 2009-ben még nem rendelkeztünk adatokkal, mára azonban tudjuk, hogy a műanyagok és az azokból kioldódó mikro- és nanoműanyagok már szinte az egész bolygón fellelhetők.

Emellett bár az aeroszolok koncentrációja is nőtt, egyelőre még a biztonságos területen mozog. Tizennégy évvel ezelőtt még nem, mára viszont jelentősen meghaladtuk a földhasználat változásainak határértékét is. A szabályok szerint ugyanis a jégmentes területek legfeljebb 15 százaléka szolgálhatna mezőgazdasági célokat, ám jelenleg ennél többről van szó. Ennek oka elsősorban a globális népesség- és fogyasztásnövekedés, amely évről évre csak növeli a földhasználatot.

Végül a küszöbértékek közt szerepel az édesvíz felhasználása is, amelynek ideális esetben kevesebbnek kéne lennie, mint 4000  köbkilométer/év. Ezt azonban minden valószínűség szerint már a 20. század elején átléptük.

Van, amit még nem léptünk át

Sajnos kevés esetben tapasztalhatjuk, hogy az emberiség még azelőtt beismeri a hibáit, hogy már súlyos árat kellene fizetnie a saját hibáiért. Nos, 1987-ben megtörtént ez is: a montreali jegyzőkönyv, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény aláírásával ugyanis sikerült korlátozni az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátását.

Ennek eredményeként az ózonréteg fokozatosan visszanőtt, ám az újra fokozódó űrverseny miatt ez az eredmény is veszélybe került.

Az aeroszol kibocsátása mellett az óceánok savasodása is egy olyan kérdés, amelyben bár emelkedés tapasztalható, annak értéke még biztonságosnak tekinthető. A lap szerint ugyanakkor a tendencia a széndioxid-kibocsátás további növekedésével romlik. A legfontosabb intézkedésekként a tanulmány a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos megszüntetését, és a pusztító erdőgazdálkodás felszámolását említi meg.