Tudomány koronavírus

Ez a járvány drágább, mint a Covid

PEAKSTOCK / SCIENCE PHOTO LIBRAR / LDA / Science Photo Library / AFP
PEAKSTOCK / SCIENCE PHOTO LIBRAR / LDA / Science Photo Library / AFP

Az influenza az egyik legnagyobb gazdasági hatású betegség a világon, világszerte minden évben ezermilliárd forintos nagyságrendű károkat okoz. A legtöbb költség a munkavállaló korú népességnél jelentkezik, ami különösen indokolttá teszi a dolgozók oltását. Ez kiemelten igaz az átlagosnál intenzívebb influenzaszezont produkáló esztendőkben – amilyen az idei is – és olyan munkakörökben, amelyek napi szinten sok személyes érintkezéssel, találkozással járnak.

Influenzában évente nagyjából egymilliárd ember betegszik meg – a COVID-19 esetében a megbetegedések száma közel három év alatt érte el a 600 milliót. Ennek megjelenéséig egyértelműen az influenza volt a legtöbb anyagi terhet okozó, védőoltással megelőzhető fertőző betegség a világon. Egy 2018-as amerikai felmérés szerint az Egyesült Államokban évente nagyjából 4400 milliárd forintra rúgnak az influenzával kapcsolatos költségek, Európában pedig akár az 5700 milliárd forintot is elérhetik.

A kieső munka

Az említett vizsgálatok azt is igyekeztek kideríteni, elsősorban mely korosztályoknál jelentkeznek a szóban forgó anyagi terhek. Kimutatták, hogy minél idősebb, illetve minél több krónikus betegségben szenved valaki, annál nagyobb egyéni és társadalmi költséggel jár, ha elkapja a vírust. Ennek ellenére a dolgozóknál magasabbak a költségek, mint az időseknél. Bár utóbbi korosztály kezelésére jellemzően nagyobb összeget kell fordítani, előbbiek esetében figyelembe kell venni a betegség miatt kiesett munkanapok, munkaórák értékét is. A különbség Németországban kétszeres, Franciaországban közel háromszoros, azaz a dolgozóknál Németországban kétszer, Franciaországban közel háromszor annyi gazdasági teher jelentkezik influenza esetén, mint a már inaktív korosztályoknál.

A vizsgált országokban az influenzában szenvedők 26-59 százaléka vesz ki betegszabadságot a fertőzés miatt. Norvégiában a leghosszabb, átlagosan 7,2 napos az influenza-táppénzes időszak, de Németországban (6,7 nap), és Franciaországban (6,5 nap) is hasonló hosszúságú.

Béníthat a járvány

Amikor az influenzáról beszélünk, az esetek többségében az egészségügyi veszélyek jutnak eszünkbe, pedig a gazdasági kockázatok is hasonló nagyságrendűek. Elég csupán arra gondolni, hogy a mostani munkaerő-hiányos környezetben egész ágazatokat béníthat meg átmenetileg egy kiterjedt járvány. Jelenleg a közelünkben zajló háború, az infláció és ez egyre erősebb válsághangulat miatt a vállalatok amúgy is rengeteg negatív hatásnak vannak kitéve, érdemes megfontolni legalább az olyan kiszámítható veszélyforrások elleni védekezést, mint a szezonális influenza – fogalmazott dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász egy hazai oltóanyaggyártó által készített háttéranyagban.

Előrejelzések szerint az idei járványszezon várható intenzitása az átlagosnál erősebb lehet, ami indokolttá teszi (legalább célzott munkaköri kategóriákban) a dolgozók  megelőző oltásának végiggondolását, megtervezését és végrehajtását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik