Nem hiába van olyan mondás, hogy semmi jó nem történik éjfél után – amerikai kutatók most kiderítették, hogy ilyenkor az emberi agy valóban hajlamosabb hozzájárulni a rossz döntések meghozatalához, mint például a szerencsejátékhoz, az impulzív viselkedéshez és az alkoholfogyasztáshoz. A Study Finds cikke szerint a kutatók azt gyanítják, hogy ébren maradni a biológiai cirkadián éjszaka során (a legtöbb ember számára az éjszaka közepe, azaz éjfél környéke) neurofiziológiai változásokat okoz az agyban. Ez arra készteti az embereket, hogy negatívabb színben lássák a világot, mint nappal.
„Az alapötlet az, hogy globális, evolúciós szempontból a belső biológiai cirkadián óra olyan folyamatokra van hangolva, amelyek az éjfél utáni alvást, nem pedig az ébrenlétet segítik elő” – mondja Dr. Elizabeth Klerman, a tanulmány vezető szerzője. Klerman azt reméli, hogy hipotézisük további tanulmányokhoz vezet majd arról, hogy a nappali-éjszakai különbségek a cirkadián ritmusainkban hogyan
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az emberek éjszaka nagyobb valószínűséggel folytatnak káros tevékenységeket. Statisztikailag az öngyilkosság, a kábítószer-használat és az erőszakos bűncselekmények mind gyakoribbak éjszaka. Ennél kicsit kevésbé súlyos következmény, de az is egyértelmű, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel választanak egészségtelen ételeket sötétedés után. A tanulmány szerzői elismerik, hogy ennek egy része megmagyarázható anélkül, hogy megvizsgálnánk az ember agyát. Nyilvánvalóan könnyebb bűncselekményeket elkövetni vagy megúszni az egészségtelen szokásokat a sötétség leple alatt – egyszerűen kevesebb ember van a közelben, aki elkaphatja a tilosban járót.
A kutatók azonban megjegyzik, hogy ennek a jelenségnek biológiai okai is vannak. A cirkadián ritmusunk a 24 óra folyamán változik. Az emberek nappal szinte szó szerint más szemmel néznek a dolgokra, mint éjszaka. A tanulmány szerzői hozzáteszik, hogy a pozitív hatás – a dolgok pozitív megvilágítására való hajlam – a reggeli órákban a legnagyobb. Ilyenkor az ember cirkadián órája is ébrenlétre van hangolva. Ez a pozitív hatás éjszaka a legalacsonyabb, amikor a cirkadián ritmusunk az alvásra készít fel minket. Éjszaka a negatív látásmód a legintenzívebb.
Ezenkívül az emberi test éjszaka több dopamint termel, amely az agyban a jutalomhoz és motivációhoz kötődő hormon. A tanulmány szerzői úgy vélik: ez megváltoztathatja annak valószínűségét, hogy valaki kockázatos magatartást tanúsítson.
Az eredmények jelentős hatással lehetnek számtalan emberre, akiknek ébren kell maradniuk az éjszaka közepén – ide értve például a rendőröket, a pilótákat és az egészségügyi dolgozókat. A tanulmány szerzői hozzáteszik, hogy az agy éjfél utáni változásainak megértése akár új stratégiákhoz is vezethet a bűnözés leküzdésére, a szerhasználat visszaszorítására és az öngyilkosságok megelőzésére.
