Tech

Negyven fokos is lehet egy egészséges ember agya

Getty Images
Getty Images

Először készítettek négydimenziós hőtérképet egészséges emberek agyáról egy friss kutatás során, amelyből kiderült, hogy az agyunk hőfoka alapvetően magasabb, mint testünk többi része – írja a Gizmodo. A tudósok arra is rámutattak, hogy az idős emberek és a nők agya általában forróbb, mint a többi embernek.

A brit Medical Research Council Laboratory for Molecular Biology kutatói a tanulmány során kétféle embertípust vizsgáltak: egészséges önkénteseket, valamint intenzív osztályon kezelt betegeket. Mindkét csoportnál egy nap folyamán, reggel, délután és este mérték a hőmérsékletet.

Az átlagos agyhőmérséklet mindkét esetben 38,5 Celsius-fok körüli volt, ami alapvetően magasabbnak bizonyult, mint a szájon át mért érték.

A szórás is számottevő volt: éjszaka jellemzően alacsonyabb, míg az agy mélyebb régióiban magasabb volt a hőmérséklet. A Brain című folyóiratban publikált kutatásból kiderült, hogy mivel a kórházban fekvő betegek agyát könnyebben tudta vizsgálni a kutatócsoport, így először tudtak 4D-s hőtérképet készíteni az egyik páciens agyáról. Ezen pontosan lekövethetők a térbeli és időbeli változások.

A lektorált kutatást ugyan még más vizsgálatokkal is meg kell erősíteni, azonban fontos eredményekhez vezethet, amennyiben feltételezései helytállónak bizonyulnak. Régóta feltételezik, hogy a forró agy általában véve növelheti a súlyos szövődmények kockázatát. Az egészséges agyak vizsgálatakor azonban a kutatók megfigyelték, hogy a hőmérséklet akár 40,1 fokig is emelkedhet, látszólag minden probléma nélkül. Még a kritikus állapotban lévő betegeknél sem találtak egyértelmű kapcsolatot a magasabb agyhőmérséklet és a túlélési esélyeik között, inkább a hőmérsékletváltozás napi ritmusa jelezte előre a túlélési esélyeket.

A kutatásunkból kiderült, hogy az agyhőmérséklet éjszaka, elalvás előtt csökken, míg napközben emelkedik. Jó okunk van tehát azt feltételezni, hogy ez a napi változás összefügg a hosszú távú agyi egészséggel

– mondta a tanulmány szerzője, John O’Neill. Amennyiben feltételezésük igaznak bizonyul, az a kutatók szerint nagy lépést jelentene az agyi rendellenességek jobb diagnosztizálhatósága felé a hőmérséklet-változtatáson keresztül, vagy a jelenlegi kezelések javítása által.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik