Tudomány

Kötelező volt a szex, ha az egyik fél akarta

Heritage Art / Heritage Images / Getty Images
Heritage Art / Heritage Images / Getty Images

A középkorban az emberek szexualitáshoz való viszonyát elsősorban az egyház alakította, amely a X. és a XI. század folyamán kezdte el kizárólagos felségterületének tekinteni a házasság ügyét. A szexualitás célja kizárólag a szaporodás lehetett, és csak házastársak között volt megengedett, vagyis mind a házasságon kívüli, mind a nem gyermeknemzési céllal történő aktus bűnnek számított. A XII és XIII. században a kánonjogászok lefektették a keresztény házasság alapvető meghatározását, amely aztán hosszú évszázadokon át változatlan maradt – írja a Múlt-kor.hu.

Tiltott napok

A kora középkorban az egyház igen sok időbeli korlátozást helyezett a szexuális életre, a „tiszta napok” listája jobbára megegyezett az egyházi ünnepek naptárával. A közösülés nem volt engedélyezett a nagy ünnepekkor (például húsvétkor vagy karácsonykor), sem a nagyböjt hat hetében, sem vasárnap, sem a különféle egyéb böjti napokon.

Ezzel meglehetősen kevés nap maradt „szabadon”, bár erősen kétséges, hogy e szigorú szabályokat valóban is betartották.

A XII. századra a kánonjogászok engedékenyebbé váltak, és elvárásaik sokkal inkább összhangban voltak a laikus lakosság elvárásaival és szokásaival. Az egyház arra kérte a híveket, az Úr napján inkább tartózkodjanak – amennyiben lehetséges – a szexuális tevékenységtől ahelyett, hogy megparancsolta volna a vasárnapi önmegtartóztatást. Az egyházjog emellett – a korabeli orvosi szakkönyvekkel egyetemben – nem javasolta a közösülést a nő menstruációja, terhessége, illetve laktációja idején.

Házastársi kötelesség

A fenti tiltásoktól eltekintve azonban a házasság elhálását követően a házaspárnak „igényei szerint” kellett szexuális életet élnie. A házastársi kötelesség az egyházi hagyomány fontos eleme volt: már Szent Pál is arról írt, a házastársaknak teljesíteniük kell azt egymás felé, és mindkét fél rendelkezett hatalommal a másik teste felett. Az évszázadok során ez nem változott sokat:

mind a férjnek, mind a feleségnek jogában állt követelni a közösülést, és ilyen esetekben a másiknak mindig kötelessége volt együttműködni.

Míg a középkorban a házasság intézménye jobbára a férjet helyezte hatalmi helyzetbe a feleség felett, a házastársi kötelesség egyfajta kivételes egyenlőséget teremtett. E kötelesség azonban felveti annak a kérdését is, vajon a középkori ember ismerte e a házasságon belüli nemi erőszak fogalmát.

Tekintve, hogy az elhált házasságban élők a továbbiakban kötelesek voltak közösülni, ha a másik úgy akarta, a válasz minden valószínűség szerint nem – különösen a törvény szemében. A házasságon belüli tettleges erőszak ettől függetlenül büntethető volt, még ha önmagában a szexuális kényszerítés nem is – e tekintetben tehát bizonyos mértékben cselekvőképes maradhatott a bántalmazott fél a bántalmazóval szemben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik