Tudomány

Kihalt rokonunk csontjait fedezték fel egy szibériai barlangban

A gyenyiszovai ember eddigi legkorábbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában – írja az MTI. A 200 ezer éves csontdarabokat ősi rokonunk első lelőhelyénél találták meg.

A gyenyiszovai embert egy 2008-ban, az Altaj hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban talált ujjperc alapján fedezték fel. Azóta csupán egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjcsontot találtak, amely a csoporttól származik. A gyenyiszovaiak DNS-ét 2012-ben szekvenálták. Mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki, majd nagyjából 400 ezer éve a gyenyiszovaiak kiváltak a neandervölgyiek csoportjából. Az újabb populáció ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyiek főként Európában maradtak.

A gyenyiszovai és a neandervölgyi emberek a ma élő ember legközelebbi kihalt rokonai. Csakúgy, mint a neandervölgyiek, a gyenyiszovaiak genetikai öröksége is fennmaradt Szibéria, Kelet- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Amerika egyes modern populációiban.

Svante Pääbo, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és kollégái a barlangban talált 3800 állati és emberi csonttöredéket elemezték, a vizsgálat során pedig felfedezték, hogy öt további darab is egykori rokonainkhoz köthető. Tanulmányukban azt írják, négy töredékből sikerült további elemzésekhez elegendő genetikai mintát kinyerni.

Három töredék a gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-ét tartalmazza, egy pedig a neandervölgyiét. Utóbbi lelet 130-150 ezer éves, ezzel lényegesen fiatalabb, mint a három gyenyiszovai csont.

Az, hogy keveredés történt a két csoport között, már korábban is ismert volt, az új eredmények pedig alátámasztják ezt.

A régióban 200-50 ezer éve újra és újra felbukkantak gyenyiszovai és neandervölgyi emberek.

rusak / Getty Images Illusztráció.

A három gyenyiszovai ember 200 ezer éve élhetett a barlangban egy olyan köztes időszakban, amikor hasonlóan meleg lehetett, mint napjainkban. Akkoriban a területet erdők és sztyeppék borították, ez megmutatkozik a barlangban feltárt állati maradványokon is. Az érintett leletek szibériai őzektől, gímszarvasoktól és már kihalt óriás szarvasoktól (Megaloceros) származnak. Olyan állatok csontjait is megtalálták, amelyek az erdőkkel szemben a nyílt területeket részesítik előnyben, ilyenek a vadlovak, a gazellák, a sztyeppei bölények és a gyapjas mamut.

A leletek alapján ázsiai vadkutyák és farkasok is gyakran megfordultak a barlangban, a kutatók szerint akár versenghettek is a helyért az emberekkel. A területen felfedezett kőeszközökkel valószínűleg a szőrmét készítették ki a korabeliek. Ezek a leletek alig köthetők a korszak észak- és közép-európai tárgyaihoz, sokkal inkább hasonlítanak a Közel-Keleten talált eszközökhöz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.