Részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy pompeji sírban, a szokatlan lelet több meglepetést is okozott – írja az MTI. Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a halottak eltemetése, a felnőtt elhunytak többségét elhamvasztották. A maradványok ráadásul részlegesen mumifikálódtak.
A nyughelyet a romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban azonosították. A sírfelirat minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult Pompejiben a latin mellett a görög nyelvet is használták a színházakban, ami komoly görög befolyásról árulkodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál felfedezett sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek el, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat. A kutatók szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirat alapján az elhunyt négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, bizonyíték a Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre. Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója szintén méltatta a görög felirat jelentőségét. A szakember szerint a felszabadított rabszolga sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is.
Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, utóbb a tagja lehetett.
Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem munkatársa szerint a nyughelyben talált férfi talán szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól. A kutatók remélik, hogy a sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
