Egy ritka neurológiai betegségre megoldást kereső génterápiát vizsgáló klinikai kutatást kellett félbehagyni, mert a résztvevőknél olyan csontvelő-rendellenesség fejlődött ki, amely akár leukémiához is vezethet – írja a Science tudományos folyóirat weboldala. A kutatás szponzora, a bluebird bio szerint a rákos betegséget az a vírus okozhatta, amivel a terápiás gént a betegek őssejtjeibe juttatják.
A bluebird bio ugyanakkor azt is megjegyezte: más génterápiáknál nem biztos, hogy fennáll ez a probléma, annak ellenére, hogy sok másik ugyanezt a vírust, az úgynevezett lentivírust használja. A most félbehagyott kutatás ugyanis ennek egy speciális fajtáját használták. Másik vektorvírussal volt már rákhoz köthető probléma klinikai kutatásokban, de lentivírussal még nem volt ilyen baj.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek génterápiás kutatója, Harry Malech azt nyilatkozta, hogy a szakmában mindenki reménykedett benne, hogy a lentivírus-vektoroknak nem lesz ilyen káros hatásuk. Ennek ellenére valószínűleg senki nem mondta azt, hogy ilyesmi nem történhet meg.
A 3-as típusú klinikai kutatás az agyi adrenoleukodisztrófia (CALD) gyógyítására futott volna ki, amelyet egy humán adrenoleukodisztrófia fehérje (ALDP) gén mutációja okoz. Az enzim maga segíti egyes zsírok lebontását, és ha nem működik megfelelően, a zsírok felhalmozódhatnak az agyban. Mivel a mutáció az X-kromoszómához kötődik, a betegség főként a férfiakat érinti.
Kezelés nélkül a CALD hallás- és látásvesztést, kognitív zavarokat, koordinációs problémákat okoz, és a tünetek megjelenése után rendszerint tíz éven belül halállal jár. Ha fiatal korban észreveszik, a csontvelőátültetés segíthet a problémán, és késleltetheti a tünetek megjelenését, de nagyon nehéz olyan donort találni, aki megfelel a betegnek, és az átültetés másik halálos betegséget is triggerelhet. A most kutatott génterápiával a szakértők a betegek saját őssejtjeit alakították át, és ültették vissza.
A bluebird eljárása múlt hónapban kapott zöld utat Európában, csakhogy egy páciensnél mielodiszpláziás szindróma alakult ki a kezelés után 1 évvel. Ezt a betegséget a leukémia előszobájának is szokták nevezni. Ezen kívül két másik betegnél találtak eltérést a csontvelőben, ami később ezzé a szindrómává nőheti ki magát.
Szakértők eddig is tudták, hogy a génterápiához használt vírusok egy része ritka esetekben beindíthatja a közelben állomásozó daganatgéneket. A 2000-res években az amerikai FDA több olyan génterápiás kutatást is leállított, ami egér retrovírust használt, mert leukémiát okozott olyanoknál, akik örökölt autoimmun betegségben szenvedtek. Ezért kezdték el kutatók a lentivírusokat használni.
A lentivírusok a retrovírusok egy bizonyos csoportjához tartoznak, melyek jellemzője, hogy a vírus szervezetbe kerülése után csak később idéznek elő tüneteket. Annak ellenére, hogy közülük kerül ki a HIV vírusa is, jellemzően biztonságosan lehet őket úgy szerkeszteni, hogy ne okozzanak kárt. Most azonban a betegek vérében a genom azon részén találtak lentivírus-DNS darabkákat, amely egyébként a mielodiszpláziás szindróma kialakulásáért is felelős lehet. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a vírus DNS-e arra késztethette a vérben található őssejteket, hogy rosszul, kórosan szaporodjanak.
A probléma, úgy tűnik, a kutatásban használt vektor egyik sajátossága, a vírusba csomagolt génszekvencia lehetett – ez ugyanis annyira erősre sikeredett, hogy biztosan hasson a kutatni kívánt betegségre, de be is indíthatta a közelében lévő daganatsejteket. Tudósok azóta létrehoztak olyan megoldást, ami ugyanúgy hathat az eredeti betegségre, viszont sokkal biztonságosabb, mint a kutatásban használt.
A szakértők megjegyzik, hogy ez a probléma nem jelenti azt, hogy a többi lentivírus-alapú génterápia ne lenne biztonságos.
