Csütörtökön volt az idei első, de sokéves összehasonlításban is extrém hőségperiódus legforróbb napja, soha nem volt még ilyen meleg júniusban. Magyarország apraja és nagyja a felüdülést várja, amiről napok óta hétvégére ígérnek a meteorológiai előrejelzések: pénteken egy hidegfront hoz lehűlést, záporokat és zivatarokat a Kárpát-medencébe.
A részletekről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük. A lényeg:
A hőség nem szűnik meg, de pár napig a mostaninál elviselhetőbb lesz, a várva várt eső viszont nem országos csapadékot jelent, sőt.
Néhány napos enyhülés
Péntek délután tehát egy gyenge hidegfront éri el hazánkat észak-nyugati irányból, és lassan, a hétvége folyamán vonul át az országon. Nyomában csökken a hőmérséklet, de ezt pénteken még csak az északnyugaton-nyugaton élők fogják érzékelni, a keleti országrészben továbbra is iszonyú marad a hőség, 37-38 fokos maximumhőmérséklettel.
Szombaton és vasárnap aztán az országos átlag 26-31 fok között alakul, ami magasabb az ilyenkor szokásosnál, ám a „40 fok után” nyilván sokkal kellemesebbnek fogjuk érezni. Az Agronaptár.hu hosszabb távú előrejelzése szerint egyre valószínűbb, hogy a
De csak néhány napig, jelen állás szerint ugyanis jövő csütörtökön már komolyabb lehűlés érkezik jelentősebb csapadékkal.
Elszórt záporok és zivatarok
Ami a péntektől várható esőt illeti, érdemes benézni a kulisszák mögé. Lokális záporokról, zivatarokról van szó, a különböző előrejelzésekben megadott értékek (a mennyiség és a valószínűség) meglehetősen csalóka. A legjobb technológiát az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai aloldalának adatai mögött leljük, csapadék után kutatva érdemes aprólékosabban körülnézni.
Itt találjuk jócskán legörgetve az 5 mm-t meghaladó 24/48/72 és 120 órás csapadékösszeg valószínűségét. Érdemes utóbbit, az 5 napos előrejelzést nézni, a térképen megjelenő számok
Az országos átlag 30 százalék körül van, csak kisebb körzetekben – az északkeleti és nyugati tájakon – látunk 50 százalék vagy azt meghaladó értéket, Budapesten pedig mindössze 15 százalék az esély. Maradjunk Budapesten, hogy megértsük: még akkor sem vehetjük biztosra az esőt, ha bejön a 15 százalék. Ezek az arányok ugyanis nagyjából 150 négyzetkilométeres négyzetekre vannak megadva, a zivatarok kiterjedése pedig ennél kisebb.
Magyarán megeshet, hogy Óbuda csont száraz marad, miközben mondjuk Dél-Pesten leszakad az ég. Persze bízzunk benne, hogy minél több helyen fog esni, de a gyakorlatban és országos átlagban inkább maradjunk a 30 százaléknál, területileg pedig abban, hogy „elszórtan” lesz csapadék.
Minden görbe két százalék
Az érdekesség kedvéért Molnár László kis betekintést enged a meteorológia műhelytitkaiba, hogy miért is lehetetlen ennél pontosabb előrejelzést adni, főleg jelen időjárási helyzetben.
Bármilyen furcsán hangzik, még a jelenlegi időjárást sem ismerjük tűpontosan, hiszen nincs, és nem is lehet annyi mérőállomás az országban, illetve felettünk a légkörben, ami ehhez tudományos pontossággal és mennyiségben szolgáltatna adatokat. Ezért az előrejelzésnél a legjobb, úgynevezett operatív modell adatait használják alapként, ehhez adnak hozzá mesterségesen módosított (pertutbált) paramétereket, amelyekben kissé más nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom, stb. szerepel.
Egy iszonyú bonyolult, és szakmai titoknak minősülő számítással összesen 50 érték jön ki a csapadékra, itt a második diagramon összesen 50 kis görbét látunk, ilyen felbontásban teljesen összemosódva.
Ahány görbe metszi az 5 mm-es sávot, annyiszor 2 százalék az 5 mm-nyi csapadék esélye, és ugyanígy vizsgálhatjuk az 1, 2, 10 vagy akárhány mm-t is
– magyarázza a szakember. Ezek után pedig már mi is jól látjuk, hogy számottevő csapadék majd csak a jövő hét második felétől valószínű.
