A hazánkban alkalmazott koronavírus elleni vakcinák „kétdózisúak”, vagyis az első oltás után meghatározott idővel újabb adag beadására van szükség, hogy a hatásosság elérje a kívánt szintet. Nagyon leegyszerűsítve az első dózis „felpiszkálja”, reakcióra készteti az immunrendszert, beindul az antitestek termelése, alakul a sejtes immunválasz, míg a második minderre ráerősít: kialakítja a tartósabb, mélyebb és teljesebb immunizációt.
Laikusként a két dózis egyfajta axióma – ezt mondták és így van. Ám ha figyelmesen olvassuk a híreket, feltűnhet, hogy az újabb és újabb vakcinaszállítmányok érkezésekor a darabszámnál csak a Szputnyik V-nél esetén teszik hozzá, hogy első vagy második dózisú készítményről van szó. De vajon miért? Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük. A válasz nagyon röviden:
Az itthon használt készítmények közül az RNS-alapú Pfizer és a Moderna ugyanazt az összetételt használja minden adag vakcinában, ezért ezeknél nem kell „sakkozni”. Az aktuális oltási menetrend alapján döntik el, hogy az aktuálisan rendelkezésre álló készletből hányat adnak be első, és hányat második dózisként.
Két „szállítóeszközt” kombinálnak
Az AstraZeneca és a Szputnyik V úgynevezett vírusvektor vakcina, amikor egy másik, az ember számára ártalmatlan, úgynevezett adenovírust használnak „szállítóeszközként” úgy, hogy abban helyezik el a SARS-CoV2 genetikai anyagának egy darabját – itt írtunk erről bővebben.
A Szputynik első dózisában erre az úgynevezett Ad26 vektorvírust (vagy adenovírus 26) használják, a második dózisnál pedig az Ad5 vektorvírust. Ez indokolja, hogy különbséget kell köztük tenni. De mi az oka, hogy így megvariálták?
Az Ad5 gyakori és elterjedt vírus, nem zárhatjuk ki, hogy a szervezetünk már találkozott vele, immunválaszt dolgozott ki ellene, ami logikusan csökkentheti a vakcina hatását. Az Ad26 viszont nem túl elterjedt a vakcinagyártás gyakorlatában, az orosz tudósok minden bizonnyal így igyekeztek »biztosra menni«
– mondja a 24.hu-nak Falus András.
A hazánkban is komoly sajtóvisszhangot kapott brazil kutatás az Ad5-ről mutatta ki, hogy szaporodóképes lehet a szervezetben, viszont mai tudásunk szerint legfeljebb enyhe, náthaszerű tüneteket vált ki. Ellenben több bizonyítékkal is rendelkezünk arról, hogy az Ad26 teljesen inaktív. Az AstraZeneca két dózisának összetételében nincs különbség, és a készítmény egy emberi fertőzést nem okozó csimpánz adenovírust alkalmaz.
Emelt dózis vagy harmadik adag
A kínai Sinopharm vakcinája magát a koronavírust tartalmazza elölt formában, nem tudunk arról, hogy különbség lenne a két adag között. A probléma inkább abból fakad, hogy kételyek merültek fel a hatásosságával kapcsolatban: úgy tűnik, többeknél – elsősorban időseknél – még a két adag vakcina sem idézi elő az elvárt védelmet. A részletekről itt írtunk bővebben, itt pedig arról olvashat részletesebben, hogy mennyire egyszerű lenne képbe kerülni, és szükség esetén dönteni a megoldásról.
Szerbiában és az Egyesült Arab Emírségekben ugyanis elvégezték a tömeges védettségi teszteket, amelyek megerősítette az aggodalmakat. Utóbbi államban harmadik adag Sinopharmot is kapnak azok, akiknél nem alakult ki a megfelelő mennyiségű antitest. Falus András szerint:
Egyre nyomatékosabban vetődik fel, hogy a Sinopharm-vakcina második dózisának adagját meg kellene növelni, vagy harmadszorra is oltani.
Hozzáteszi, hogy hiteles, átfogó vizsgálati eredmények híján egyelőre nem tudni, hogy melyik lenne a jobb megoldás populációs szinten, illetve egyénileg hogyan lehetne adott esetben korrigálni a már beoltottaknál. Cikkünk megírása után jelent meg Dobson Szabolcs gyógyszerész-engedélyezési szakértő Facebook-posztja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékeléséről, érdemes ezt is elolvasni.
Elhúzódó hatás
Egydózisú készítmény Magyarországon a Johnson & Johnson cég Janssen elnevezésű terméke. Ebből elég egyetlen oltás, hatásmechanizmusa a kívülálló számára talán hosszan felszívódó, úgynevezett retard vitaminokkal példázható a legjobban.
Ez a vakcina hosszan megmarad a szervezetben, vagy más szavakkal hosszan elnyújtja az aktív immunizálás időtartamát.
A kétdózisú készítmény egy-egy adagja az előírt, általában 28 nap különbséggel két hullámban váltja ki és „tartósítja” az immunválaszt, a Janssen viszont egyetlen, nagy hullámot vált ki. A végeredmény ugyanaz.
