Mészáros János / MTI
Tudomány koronavírus

Egy hét alatt kideríthetnénk, mennyire hatásos a kínai vakcina

Könnyen és gyorsan le lehetne tesztelni, hogy a kínai Sinopharm-vakcina milyen hatásosságot mutat a magyar lakosság körében. Sok magyar lélegezne fel, és jót tenne az oltási kedvnek is.

Sokakat megrázott és elbizonytalanított a hétvégén Gao Fu, a kínai járványügyi központ vezetőjének nyilatkozata, miszerint az első generációs, elölt vírust tartalmazó kínai vakcinák hatékonysága „nem túl magas”. A szakember másnap már visszakozott, azt mondta, kiforgatták a szavait, de a lényeg, hogy sok millió magyarral fordult egyet a világ hirtelen. Az itthon alkalmazott Sinopharm-vakcina hatásossága „hivatalosan” nagyon is jó, 79 százalék, de mivel az ezt bizonyító, harmadik fázisú klinikai kísérletek eredményeit máig homály fedi, így semmiben nem lehetünk biztosak.

Fu nem említett márkanevet, általánosságban beszélt, a kínai Sinovac készítményéről pedig korábban is tudtuk, hogy hatásossága alig 50 százalék. Jelen helyzetben még ez is jó, de nyilvánvalóan kiábrándító, frusztráló a szavai keltette bizonytalanság. Méltatlan és elkeserítő, hogy tudományos publikációk helyett a világ másik felén elejtett megjegyzésekből kelljen számítgatnunk, mekkora veszélyben vagyunk valójában – itt írtunk erről bővebben.

Egyszerű lenne képbe kerülni

Pedig gyorsan és roppant egyszerűen megtudhatnánk, hogy Magyarországon, a hazai használat mellett mik a tapasztalatok, milyen hatásosság mérhető konkrétan a Sinopharmnál. Szerdán írtunk arról, hogy többek között Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus szerint sürgősen kutatni kellene a kínai vakcinával oltottak immunitását, és hasonlóan fogalmazott Rusvai Miklós virológus is. Azt mondta, egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcinával beoltott 500-600 ezer honfitársunknak megnyugtató-e az ellenanyagszintjük.

Remek felvetés, egyszerűen kivitelezhető, nem is drága, és bármi lenne is a kimenetele, felbecsülhetetlen hasznot hajtana. Ha a kiváltott immunválasz jellege és mértéke illik a többi vakcina sorába, mindenki megnyugodhat, visszatérhet az oltási kedv és a bizalom a gyógyszerek iránt. Ha nem, akkor el lehet kezdeni a megoldásokat keresni, mondjuk megtervezni és megszervezni a harmadik, immár vállalható védelmet biztosító dózis beadását. Remélhetőleg a járványügy is hamarosan eljut a tesztelés gondolatáig, és lép is az ügyben.

A laikus számára addig is marad az egyéni tesztelés lehetősége, illetve a kérdés: mit jelent a „megnyugtató ellenanyagszint”?

Mészáros János / MTI Oltáshoz elõkészített kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinák fecskendőkben Imre Anikó háziorvos szolnoki rendelőjében.

Egy hét alatt eredmény

Az úgynevezett ELISA-tesztekkel nemcsak a fertőzésen átesett személyek ellenanyagszintjét képes kimutatni, hanem a védőoltások után termelődő ellenanyagokat is. A 24.hu által megkérdezett szakemberek szerint

nincs definitív meghatározása annak, hogy mi a megfelelő vagy elégséges mennyiség, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy kialakult-e egyáltalán az immunválasz.  

Számos ELISA-teszt létezik, ezek eredményei között nagy lehet a szórás, ezért lenne fontos, hogy ne egyenként mindenki a saját feje szerint méressen, hanem egy standard vizsgálatra van szükség ugyanazzal a teszttípussal, ugyanolyan paraméterekkel.

Először egy néhány ezer fős minta is elég lenne, egy héten belül máris tisztában lennénk az alapokkal, amit később, részletesebb vizsgálatokkal az immunitás más aspektusaira (például sejtes immunitás) is választ adhatna.

Nincs jó és rossz vakcina

A mi a vakcinákat illeti, hatásosságuk gyártónként viszonylag széles skálán mozog. Nyilvánvalóan a minél magasabb százalék kívánatos, de a világjárvány közepén még 50 százalékot sem nevezhetünk rossznak. Ez ugyanis a tapasztalatok alapján azt jelenti, hogy minden egyes beoltott személyt, vagyis 100 százalékosan megvéd a betegség súlyos lefolyásától, kórháztól, lélegeztetőgéptől, haláltól. De statisztikailag csak az oltottak fele válik „immunissá”, a másik fele enyhe tüneteket érezhet, ha megfertőződik.

Sokszor kerül szóba a vakcinák típusa is, mint a közvéleményt megosztó tényező, mindegyiknek vannak esküdt ellenségei és pártfogói az önjelölt véleményvezérek közül. Az első generációs vakcinák (Sinopharm) elölt, egész vírust tartalmaznak, a második generációsok (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik V) úgynevezett vektorvakcinák, a harmadik generációsok pedig (Pfizer, Moderna) az mRNS-vakcinák.

Alapvetően egyik technológiát sem lehet a másik elé helyezni, erre majd a jövő gyakorlati tapasztalata ad lehetőséget.

Jelenleg az a lényeg, hogy milyen védettséget ad, ez pedig nem a típuson, hanem a gyártón múlik. Később majd azt a „generációt” kiálthatjuk ki a koronavírus elleni harc győzteseként, amelyik a legalaposabban, a leghosszabb ideig és a legtöbb variánssal szemben védte meg az embereket. És még az is lehet, hogy a dicsőség kategóriánként megoszlik majd.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.